Nem lesz többé Szote Klub?

szegedcafe.hu Jelen állás szerint soha többé nem szórakozik szegedi egyetemista a kulthelynek számító Szote Klubban, miután az egyetem felmondta az üzemeltető Tisza Med Kft-vel kötött szerződést. A helyzet - ahogy már megszokhattunk - azért nem ennyire egyszerű.

Féltek a lehallgatástól

Hogy a végéről kezdjük a sztorit: a Szotésoknak menniük kell a Dóm tér 13. alól, és nem azért, mert a Szegedi Szabadtéri Játékok ilyenkor elvileg használja a helyiséget, hanem azért, mert valakiknek nem tetszik, hogy sokan más szórakozóhelyek helyett oda jártak.

Akkor kezdődött az ügy, amikor a Hír Tv “Célpont” című műsorában is látott Szote Klub főnököt, Benke Csabát 2010 augusztusában megkereste két - a szegedi egyetemi életben magas pozíciót betöltő - fiatalember, hogy tárgyaljanak a szórakozóhely jövőjéről az Aquapolis egyik medencéjében, mert ott biztosan nem hallgatja le őket senki. “Az ajánlat a következő volt: 75 milliót fizetek egy összegben, majd évente még 25 milliót, és cserébe hagynak dolgozni, mint a Szote Klub üzemeltetője. Az ajánlatuk mocskos és eleve lehetetlen volt. Még ha akartam volna sem tudtam volna előteremteni ennyi pénzt” - mondta Benke Csaba.

Marad asztalosműhely?

A Tisza Med Kft. nettó 444 ezer forint plusz rezsi bérleti díjat fizetett az egyetemnek az ingatlanért, ahol az elmúlt évek alatt több tíz millió forintért úgynevezett állagsérelem nélkül el nem távolítható fejlesztések és beruházások is történtek, 2007-ig. Ennek lényege, hogy az egyetem és a klubot üzemeltető kft megegyezett a fejlesztésekről, amelyek költségét beszámították a klub bérleti díjába is (vagyis kvázi lelakhatott). Így jött ki a havi 444 ezer forint.

444 ezerről 2,5 millió forintra nőtt volna a havi bérleti díj

A történet természetesen ezzel nem zárult le. A Szote Klubnak helyet adó ingatlant kezelő Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) vezetője, Vécsei László dékán 2010 októberében levelet küldött, melynek lényege, hogy az ÁOK 2010. november 15-i határidővel felbontja a klubbal kötött szerződést. Ekkor a korábbi megállapodásnak megfelelően egyeztető tárgyalások kezdődtek, melyek során a ÁOK képviselői azon az állásponton voltak, hogy a 348 négyzetméteres helyiségért kevés a havi nettó 444 ezer forint, azzal együtt is, hogy ekkor még a klub 9,6 millió forint értékű fejlesztést lelakhatott volna a szerződés lejártáig, 2013 szeptemberéig.

A Szote Klub csupán 8 és fél hónapra, szeptember 1-től május 31-ig bérli a Dóm tér 13. szám alatt található helyiséget, mivel nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok stábja használja az ingatlant.

A Szote Klub vezetése két ajánlattal állt elő. Az egyik szerint a klub 2010 novemberétől nettó 800 ezer forint bérleti díjat fizet, tehát ennyivel “koptatja” a már említett 9,6 milliós fejlesztési költségét. A másik javaslat az volt, hogy 800 ezer forintos bérleti díjat azonnal számlázhatja az ÁOK a klub felé, és “elfelejtik” a 9,6 milliós “kintlévőséget” is, viszont kötnek egy új, 5 évre szóló szerződést.

A két lehetséges ajánlatot az orvosi kar dékáni tanácsa megvitatta, és úgy döntöttek, hogy belemennek  a második ajánlatba, amennyiben a Szote Klub üzemeltetője kifizet havonta 2,5 millió forint bérleti díjat. A klub négyzetméterenkénti bérleti díja így a 7000 forintot is meghaladta volna, ennek ellenére az üzemeltetők hivatalosan is rábólintottak a feltételekre. Így látszólag véget is érhetett volna a Szote Klub körüli huzavona, hiszen a felkínált feltételek elfogadásával gyakorlatilag jogilag is megállapodtak a felek.

Megállapodás volt, nincs…

Ekkor jött a hideg zuhany. Benke Csaba elmondása szerint, ugyanis a következő megbeszélésen az ÁOK képviselői - a korábbi megegyezés ellenére - újabb módosítással álltak elő, melynek lényege, hogy a SZEFHE tagjai ingyen bemehettek volna a Szotéba, így kvázi a SZEFHE tagság megváltásával a kapupénz jókora része kivándorolt volna a szórakozóhely kasszájából, ami a működést is ellehetetlenítette volna.

A Szegedi Egészségügyi Felsőoktatás Hallgatói Egyesület (SZEFHE) jelenleg  nagyjából 3000 tagot számlál. Egy EHÖK-ös döntés következtében, pedig bármely SZTE-hallgató évente 500 forintért tag lehet. Benke Csaba tagja annak a 11 főnek, aki megalapította a SZEFHÉ-t.

És ez még nem minden. Az új ajánlat szerint minden év január 15-én bruttó 20 millió forintot kellett volna átutalni az ÁOK-nak, (az éves bérleti díj így már nagyjából 41 millió forint lett volna 8,5 hónapra (13 ezer forintot meghaladó négyzetméterár!), ami ismét csak teljesíthetetlen feltételnek bizonyult. “Ezt joggal való visszaélésnek hívják, legalábbis az általam megkérdezett jogi szakértő szerint - mondta Benke Csaba, majd hozzátette: “ha jól tudom az egyetem két jogásza is felhívta az ÁOK képviselői figyelmét, hogy jogsértő, amit tesznek, de ez nem igazán zavarta őket.”

2011. május 12-én Majó Zoltán, az SZTE gazdasági főigazgatója és Vécsei László, az ÁOK dékánja által jegyzett levélben felszólították a Szote Klubot, hogy 48 órán belül hagyja el az általa bérelt helyiséget.

Egyelőre itt tart a Szote Klub ügye. A szórakozóhelyet üzemeltető Tisza Med Kft. ügyvezetője, Benke Csaba még nem tudja, hogy lesz-e per vagy sem. Mert ha perelnek is, néhány évig biztosan elhúzódik az ügy, addig pedig nem ülhetnek ölbe tett kézzel. Talán a stábbal, a berendezéssel együtt továbbállnak, és csak remélik, hogy a fiatalok továbbra is számítanak majd rájuk. Az viszont biztos, hogy a Dóm tér 13. alatt AZ a Szote Klub már soha többé nem nyit ki.

Visszaél hatalmával a hallgatói önkormányzat?

mno.hu - Visszaél befolyásával az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat több szegedi diák és oktató szerint. Úgy látják: az EHÖK vezetését érdekképviselet helyett gazdasági előnyök motiválják. Egy 690 milliós kollégiumbérlet, az egyetemi klubok üzemeltetése és az ösztöndíjak elosztása ügyében is felmerül a gyanú az egyetemi diákvezetéssel kapcsolatban. A volt bölcsészkari dékán szerint már csak a felsőoktatási törvény módosításával lehetne visszaállítani a demokratikus állapotokat a szegedi egyetemen.

Egyharmados szenátusi képviseletével a hallgatói önkormányzat komoly zsarolási potenciálra tett szert a Szegedi Tudományegyetemen az elmúlt évtizedekben. A professzorok és tanulók közül kevesen mernek szembeszállni a hallgatói blokkal, mert ha megteszik, a karukon dolgozók érdekeit is veszélybe sodorhatják.

Az EHÖK-vezetés nem bízta a szabad versenyre a klubok, büfék üzemeltetésével foglalkozó egyetemisták által létrehozott Universitas Nonprofit Kft. piaci pozícióit sem. „Engem tavaly augusztus vége felé két prominens hallgatói önkormányzati vezető megkeresett. Ők egyértelműen azt mondták, hogy ha kapnának 75 millió forintot egy összegben, és utána évente 25-öt, akkor nagyon szívesen megtennék, hogy a Ledniczky doktornál, illetve a Vécsey dékán úrnál leállítják azt a dolgot, aminek úgyis az lesz a vége, hogy az én szerződésemet felbontják” – nyilatkozta a Hír TV Célpont című műsorának Benke Csaba, a SZOTE Klub üzemeltetője. A hallgatói önkormányzat elnöke ugyanakkor mindezt tagadta.

Bár sem a kollégiumi, sem a gazdasági tanácsban nem volt egyértelmű az ötlet támogatottsága, a szegedi egyetem a felújítás után öt évre 690 millió forintért bérelné ki az egyik belvárosi szállodát prémiumkollégiumnak. A több mint félmilliárdos bérleti díjat a már meglévő kollégiumok fenntartására és felújítására szánt keret önkényes visszatartásával spórolta meg a hallgatói önkormányzat vezetése. „A kollégiumi beruházásoknak és a tanulmányi ösztöndíjaknak túl sok köze nincs egymáshoz. Hozzánk több hallgató fordult, nem egy, nem kettő, hanem tömegesen, hogy a lakhatási támogatások érezhetően csökkentek vagy visszaestek” – nyilatkozta Török Márk, a hallgatói önkormányzat elnöke.

A volt bölcsészkari dékán évek óta küzd az EHÖK hatalmának korlátozásáért. „Az a fajta siker, amit az EHÖK és az elnök úr magáénak tudhat – hogy nagyjából 33 és félmilliárd forint sorsa fölött diszponálhat –, ez a hallgatói előirányzat, az adófizetők pénzéből a költségvetésben egy olyan pokolian nagy összeg, aminek a sorsa és felhasználása nem közömbös a gazdasági élet helyi szereplőinek, és nyilván nem közömbös a politikai életnek sem” – mondta Almási Tibor, az SZTE BTK volt dékánja, a karközi kollégiumi tanács elnöke. Almási Tibor szerint a felsőoktatási törvény módosításával helyre lehetne állítani a demokratikus viszonyokat a szegedi egyetemen.

(hírTV)

(Ismét) célpontban az SZTE EHÖK

690 millióért bérelné az SZTE a Royal Szállót?

szegedcafe.hu Havonta 11,5 millió forintért, tehát öt évre mintegy 690 millióért bérelné ki a Szegedi Tudományegyetem a szegedi Royal Szállót.

Információink szerint a bérleti szerződést az elkövetkező hetekben ellenjegyezheti az EURASIA Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője, valamint az Szegedi Tudományegyetem illetékesei, amennyiben azt az SZTE Gazdasági Tanácsának tagjai megszavazzák.

Egy korábbi hír szerint még 2010-ben döntés született arról, hogy állami támogatással kollégiumot alakítanának ki a Kölcsey utca 1-3. száma alatt található, 2477 négyzetméteres Royal Szállóból. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2010. március 2-án, míg az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejlesztési és gazdasági államtitkára 3815-1/2010-es határozatában jóváhagyta, hogy “a Szegedi Tudományegyetem kollégiumi férőhelybővítés céljából bérleti szerződést kössön”.

De miért pont a Royal Szálló?

A Royal mellett több dolog is szólhat: az egyik, hogy Szeged belvárosában található, a másik, hogy a közelben számos nevezetesség, könyvtár és szórakozóhely van. Elég, ha csak a Széchenyi téren lévő Retro Clubra, és az ingatlannal szemben található SZTEage Kávézóra gondolunk. A szórakozóhelyek számos EHÖK-ös és HÖK-ös bulinak adtak helyet az elmúlt években. Mint azt korábban megírtuk: úgy tudjuk, hogy az EHÖK visszatartott normatívából felhalmozott mintegy 500 millió forintot, így akár az a forgatókönyv is elképzelhető, hogy részben ebből az összegből fedeznék a tranzakciót.

Az SZTE tehát elvileg négyzetméterenként 4642 forint havi bérleti díjat fizetne a Royalért, ami első pillantásra soknak tűnik, hiszen 40-50 ezer forintért – rezsivel együtt – már 15-20 négyzetméteres szobát lehet bérelni Szeged belvárosában. Ráadásul, ha figyelembe vesszük az épület állagát, és azt, hogy nagyjából 120 hallgatónak tudna szállást biztosítani, akkor már tényleg sok az évente 138 millió forint, amit bérleti díjként fizetne az SZTE. Ez azt jelentené, hogy az egyetemnek egy évre nagyjából 1 millió forintba, öt évre pedig 5 milliójába kerülne egy hallgató elhelyezése.

Érdekessége a megállapodásnak, hogy – a tervek szerint – a kollégiumot nem az egyetem üzemeltetné, így a bevételekkel (kollégiumi díjak, nyári szobakiadás) és a költségekkel is egy harmadik félnek kell majd számolnia.

500 milliós felhalmozás az EHÖK-ben?

szegedcafe.hu Információnk szerint 500 millió forintnál is nagyobb vagyont halmozott fel az elmúlt két év alatt a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK). Mindezt úgy, hogy a hallgatók egyre kevesebb ösztöndíjat, lakhatási- és szociális támogatást kapnak. Azt, hogy a pénzt mire szánja az EHÖK, még nem lehet tudni.

SZTE Rektori Hivatal

Normatívát gyűjteni

Az egyetem május 30-i, nyilvános szenátusi ülésén nézeteltérés támadt Török Márk és a szenátus egyik tagja között azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénze is van az EHÖK-nek, és miért csappant meg a hallgatók ösztöndíja. Erre Török Márk, az EHÖK elnöke úgy reagált: 500 milliója van a szervezetnek.

Kérdésünkre, miszerint “Török Márk valóban tett-e olyan kijelentés nyílt szenátusi ülésen, hogy az EHÖK-nek 500 milliós felhalmozása van”, Mokán Péter, az EHÖK gazdasági alelnöke azt válaszolta, hogy “tudomásom szerint a kijelentés zárt ülésen hangzott el”. Keczer Gabriella, a Szegedi Tudományegyetem sajtószóvivője viszont azt állítja, hogy – mint általában – “a szenátus május 30-i ülése is nyílt volt az egyetemi polgárok számára”. (Csütörtök délután Török Márkot is szerettük volna elérni, ám többszöri próbálkozásunk sem járt sikerrel. A későbbiekben őt is szeretnénk megszólaltatni.)

Első hallásra örülhetnénk is a hírnek, hiszen az önmagában nem rossz, ha egy egyetemi vagy bármilyen önkormányzat fél milliárd forintos többlettel rendelkezik, azonban, ha jobban megvizsgáljuk a helyzetet, már sötétebb a kép. Kezdjük ott, hogy nem az EHÖK-nek kellene jól állnia anyagilag, hanem a hallgatóknak. Másrészről a hallgatói normatívák visszatartása – és így a felhalmozás is – szabályokhoz kötött, harmadrészt az elmúlt hónapokban az ösztöndíjak és az lakhatási-, valamint szociális támogatások is egyre csökkentek, tehát a hallgatók zsebében helye van annak a félmilliárd forintnak: pontosabban a hűlt helye.

Török markában van az egyetem szenátusa?

Az EHÖK tevékenysége évek óta bőséggel szolgáltat témát. Van, hogy az ösztöndíjak miatt támadják a szervezetet, van, hogy Török Márk elnök vezetési stílusát bírálják, máskor az egyetem vezetésével és a szenátusban megkötött kőkemény alkukról és érdekszövetségekről lehet hallani.

Miután elbocsájtását bírósági úton megtámadta és nyert, Török ismét a Szegedi Tudományegyetem hallgatója és újraválasztását követően az EHÖK elnöke lett. Érdekes, már-már átláthatatlan figura az övé: hiszen a felsőoktatási intézmények hallgatókat képviselő szervezetei rendre igyekeznek olyan személyt az élükön tudni, aki tanulmányaikkal és szorgalmukkal példát tudnak mutatni.

Mit köthetünk Török Márk nevéhez? Azt mindenképpen, hogy egységessé tette a HÖK-öket, így az egyetem döntéshozó szervezetében – a szenátusban – egyedül képes egységes platformot megjeleníteni. A hallgatók szavazati aránya 1/3-ad, azaz nagyjából 33%, ami 50% plusz egy szavazatos döntéshozatalnál hatalmas fegyvertény, hiszen minden alkalommal csak néhány szenátus tagot kell “megszerezniük”, hogy keresztülvigyék akaratukat. Ehhez jön még, hogy az EHÖK tagokat delegál az SZTE Gazdasági Tanácsába is, ahol zárt üléseken komoly pénzügyi és gazdasági ügyekben hoznak döntéseket, gyakran több száz milliós tételekben. Gyakorlatilag az EHÖK – így Török Márk – dönthet dékánok sorsáról, fejlesztésekről, vagy arról, hogyan alakuljon a “szenátus által elfogadott normatíva-felosztás”. Magyarán, hogy mennyi pénzt tarthasson vissza az EHÖK az állam által küldött pénzből.

A pénzek számfejtését és utalását nem az EHÖK végzi, hanem a Hallgatói Szolgáltatói Iroda, ám ez az iroda csak lebonyolítja az ügyeket, intézi a tranzakciókat, nyilvántart, stb. Azt, hogy a bejövő normatívákból mennyit utaljanak, vagy mennyit halmozzanak föl, már a szenátus által jóváhagyott szabályok döntenek. Csakhogy a szenátus az EHÖK – s így gyakorlatilag Török Márk – kezében van, így a kör bezárul. Az EHÖK annyit tart meg, amennyit nem szégyell, csak szabályt kell alkottatnia rá. A pénzt meg aztán – megint csak szenátusi döntéssel – arra költi, amire akarja.

Az EHÖK-nek legyen pénze vagy a hallgatóknak?

EHÖK: nem jut több pénz a hallgatókra

szegedcafe.hu Lassan véget ér a 2010-2011-es tanév a Szegedi Tudományegyetemen, így ideje az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnál is megvonni a mérleget: milyen irányba mennek a dolgok, hogyan áll a hallgatók képviselete és érdekérvényesítése?

Programok: áthallgatás, színjátszás, szórakozás

Az elmúlt esztendőben talán az EHÖK Külügyi Bizottsága lépett leginkább előre, hiszen elindult az SZTE EHÖK Mobilitás Program, amelynek eredményeképpen a kezdeti két (Kolozsvár, Odessza) áthallgatás további egyetemekkel bővült. Az SZTE hallgatói immáron Krakkóba, Máltára, Révkomáromba is kiutazhatnak. Ezeket az áthallgatásokat kölcsönös szerződések megkötésével valósította meg a szervezet, más országok hallgatói önkormányzataival, esetenként magukkal az egyetemekkel. Az utazások nagy előnye lehet, hogy a hallgatóknak csak a költőpénzről, illetve az utazás költségéről kell gondoskodniuk. A program térítésmentesen tartalmazza a kulturális programokat, belépőket, valamint legalább napi egy meleg étkezést.

Az EHÖK egyik kiemelt idei célja volt, hogy újraélessze az egyetemi színjátszást. Ennek érdekében is megtörténtek az első lépések: a SZTEage kávézó a közelmúltban megnyitotta utcafront felőli bejáratát, valamint galériáját, a napokban pedig a terasz is üzemelni kezd majd. Amint azt már megszokhatták a látogatók, naponta átlagosan három rendezvényre kerül sor, így az érdeklődők egy kávé mellett nézhetnek meg egy klasszikus filmet, esetleg egy versmondó estet. Mindezt térítésmentesen.

A Rendezvényszervező bizottság gondozásában ismét sor került a már megszokott rendezvényekre, így az SZTE EHÖK Nevezéses Horgászversenyre, a Vadaspark és múzeum látogatásokra, valamint a táncklubra.

Célok: hallgatók aktivizálása, sport, költségcsökkentés

A hallgatói képviselet a közeljövőben tovább kívánja fejleszteni a Mobilitás programot – közölte Kovács Tamás, az EHÖK sajtóreferense, majd hozzátette: cél, hogy minden hónapban legalább két helyre tudjanak áthallgatási lehetőséget biztosítani, elősegítve ezzel a hallgatók mobilitását.

Érdemes megemlíteni az EHÖK Sport Egyesület tagjai sorra hozták el a különböző kupákat az ország minden szegletéből. Az EHÖK továbbra is bővíteni kívánja a sportegyesület jelenlegi szakosztályait, annak érdekében, hogy az SZTE hallgatói professzionális szinten sportolhassanak.

Kovács Tamás azt is elmondta, hogy az EHÖK jelenleg a technikai fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. Igyekeznek csökkenteni az egyes irodák nyomtatópapírra szánt összegeit, ezért amit tudnak online rendszereken keresztül intéznek. Jelenleg is zajlik a kari HÖK-ös honlapok és az EHÖK honlapjának átdolgozása. Az új honlapok már összeköttetésben állnak az egyes közösségi hálózatokkal, így a Facebookkal is. Összességében az EHÖK az online kommunikációján kíván leginkább javítani.

“A jelenlegi EHÖK célkitűzései között a szolgáltatói rendszer szélesítése, a nemzetközi kapcsolatok és áthallgatások szervezése mellett a legfajsúlyosabb, miközben a legnagyobb feladat a hallgatók aktivizálása marad, hiszen a Bologna-rendszer legnagyobb hátulütője, hogy a korábbi osztatlan képzésekkel szemben a hallgatói mikroközösségek felbomlani látszanak.”

A vége mindig ugyanaz: kevés a pénz

Az már biztos, hogy a hallgatóknak jövőre sem lesz több pénzük, mint idén, hiszen a hallgató normatíva havi 11.900 forintos összege évek óta és idén sem módosult, így – figyelembe véve, hogy az árak évről érve emelkednek – a normatíva reálértéke csökken. A hallgatók a tavaszi szemeszterben már megtapasztalhatták a pénzhiányt, hiszen a Hallgatói Szolgáltatói Iroda nem folyósította a szegedi tanulóbérlet összegét azoknak az egyetemi polgároknak, akik erről lemondónyilatkozatot töltöttek ki az Ady téri épületben.

Kovács Tamás szerint a Szeged Tudományegyetemen mind a szociális támogatási, mind a rendszeres tanulmányi ösztöndíj összege csúcsra van járatva, hiszen az 51/2007-es kormányrendelet mindkét tétel esetében a hallgatói normatíva legalább 20 százalékban, azaz 2380 forintban szabja meg a folyósítható összeget. Ennek ellenére tanulmányi ösztöndíjra hallgatónként 6812 forintot – amibe beletartozik a 100 forintnyi szakmai, 88 forintnyi tudományos és 200 forintnyi közéleti ösztöndíj is -, rendszeres szociális ösztöndíjra pedig 1722 forintot fordítanak. A Szociális támogatás keretösszegéhez tartozik továbbá a rendkívüli szociális támogatás összege, ami 50 forint, illetve a helyi utazási támogatás (2845 forint). Ugyanakkor a 2010/2011-es tanév őszi szemeszterében a rendszeres tanulmányi ösztöndíj keretösszegét tovább gyarapította a felhalmozódott maradvány, ami automatikusan belekerültek az őszi utalási rendszerbe – hangsúlyozta az EHÖK sajtószóvivője.

Botrány az ösztöndíjak körül

 

A Szegedi Tudományegyetem BTK kommunikáció és médiatudomány szak hallgatói által szerkesztett Egyetemi Műsor tényfeltáró riportja az EHÖK iroda elé szervezett hallgatói demonstráció kapcsán.