Az EHÖK örök

nol.hu - Az elmúlt évtizedben a Szegedi Tudományegyetemen a döntéshozatal fokozatosan a zárt tömbként, egységesen fellépő hallgatói képviselet foglyává vált. Hallgatói autonómia címén óriási zsarolási potenciál jött létre. 

„Neked mostantól semmi tisztséged nincs, NEM VAGY MÁR HÖK képviselő. és örülj h nem b*szatlak ki...

Remélem, felfogható volt ja, és sztem ne nagyon keresd a többieket, mert mindenki elég mérges rád, teljesen jogosan és h érezd h miért, miután a saját emberem hibájából vesztettem el a vezető pozíciómat, megmondták h nem kell elindulnunk a választásokon, mert úgyse kerülünk be, se én se a Petiék.

Remélem, kezded átérezni h mennyire elbasztál mindent csá”

Ilyen stílusban leveleznek azzal, aki a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara (SZTE GTK) hallgatói önkormányzatának (hök) tagjaként „átállt” azokhoz, akik megpróbáltak valódi hallgatói érdek-képviseleti munkát végezni, és nem pusztán végrehajtani azt, amit az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) elvárt tőlük.

Többek között e levél hatására kezdődött aláírásgyűjtés a GTK-n: alsóéves hallgatók szervezték, akik naiv jóindulattal hisznek abban, hogy képesek megváltoztatni a hallgatói önkormányzati működés mára kialakult rendjét. Közjegyzőt követeltek a választások tisztaságának ellenőrzésére, az urnákat éjszakára ne az ehök helyiségében őrizzék, hanem a GTK Dékáni Hivatalának széfjében. A közjegyző legyen jelen az urnabontáskor is.

Három nap alatt 588 hallgató írta alá a petíciót. Azt is követelték, hogy a GTK hök teljes újraválasztására kerüljön sor, de hiába. Török Márk, az ehök elnöke belső szabályaikra hivatkozva pótválasztásnak minősítette a lemondott tagok helyének betöltését. Közjegyző segítségét is kilátásba helyezte – de csak a szavazatok újraszámlálásához, ha valaki vitatná az eredményt.

 

Karok és érdekek

A szervezők Hetesi Erzsébet dékán hozzájárulásával tartottak egy sajtótájékoztatót a GTK aulájában, de nem tudták röviden és pontosan elmagyarázni, mi a bajuk a hallgatói önkormányzat eddigi működésével. A választások bonyolult rendszere, a pénzhez és a hatalomhoz való hozzáférésnek a külső ellenőrzés elől rejtve maradó módozatai nehezen kommunikálhatók.

Információk helyett mendemondák vannak – közéleti ösztöndíj címén kifizetett összegekről vagy arról, hogy ezek egy részét visszakérik, akik odaítélik. Mások tudni vélik, hogy a diákújságok nyomdai költségeiben lehet elrejteni később magánzsebbe jutó pénzeket. Az egyik karon jelentkezett egy magánvállalkozó, hogy egy hallgatói rendezvényre való ételszállításért kenőpénzt kértek tőle. De aki benne volt az érdekképviseletben, nem beszél: attól tart, akár egy pár száz forintos számla nélküli költés miatt maga is bajba kerülhet.

Egyes források szerint az elmúlt évtizedben az SZTE-n a döntéshozatal fokozatosan a zárt tömbként, egységesen fellépő hallgatói képviselet foglyává vált. Az egyetem legfőbb döntéshozó szervébe, a szenátusba a tagok egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. A karok közti eltérő érdekek miatt a többi szenátustag között ritka a teljes egyetértés, így kétharmados többséget gyakorlatilag csak a hallgatók támogatásával lehet elérni. Ők pedig az elmúlt években egyre nagyobb árat szabtak a szavazataiknak: a belső szabályozás fokozatos megváltoztatását, amelyben mind jobban kiterjesztik jogaikat.

Az ehök tisztségviselőit csak látszólag választják demokratikusan, alulról induló, nyílt versenyben – valójában olyan rendszer épült ki, amelyben az ehök elnökének kezében fut össze szinte minden ellenőrzési lehetőség. Noha a felsőoktatási törvény (ftv.) szerint az egyetem törvényes működéséért a rektor felel, az ehök által delegált képviselők kicsikarták azt az abszurd szabályozást, hogy hök-választások ügyében a rektornak nincs joga a törvényességi ellenőrzési kötelezettségét gyakorolni. Ez a szabály a szenátus többségének jóváhagyásával belekerült az egyetem szervezeti és működési szabályzatába, sőt a szenátus még azt is elfogadta, hogy csak az ehök egyetértésével lehet megváltoztatni.

Az egyetemi honlapon fellelhető szabályzatokat áttekintve kiderül: az ehök legfőbb szerve a választmány – az ehök elnöke egyben a választmánynak is elnöke. A választmány többségét a kari hökök által delegált képviselők teszik ki. Az ő személyükre a kari hök elnöke tesz javaslatot – a kari hök elnökének személyére viszont az ehök elnöke. Ugyancsak az ehök elnöke tesz javaslatot a nem nappali tagozatos képzésben részt vevők három képviselőjére. Tagja még az ehök-választmánynak az ehök elnökének általános, illetve gazdasági helyettese, akiknek a személyére úgyszintén az ehök elnöke tesz javaslatot.

 

Zsarolási potenciál

Az egyetem legfőbb döntéshozó szervébe, a szenátusba az EHÖK-választmány delegál hallgatói képviselőket – az ehök-elnök javaslata alapján. A hallgatói önkormányzati választások tisztasága felett is őrködő felügyelőbizottság tagjait az EHÖK-elnök tetszése szerint összeállított választmány választja.

Hallgatói autonómia címén óriási zsarolási potenciál jött így létre. A felsőoktatási törvény az EHÖK részére egyetértési jogot – vagyis vétójogot! – biztosít a hallgatói térítési és juttatási szabályzat elfogadása és módosítása során. Az EHÖK hatáskörébe kerül a milliárdos nagyságrendű ösztöndíj, kollégiumi fenntartási támogatás, lakhatási támogatás, tankönyvés jegyzettámogatás, a sportra és kultúrára fordítható normatíva, de még a köztársasági ösztöndíj és a PhD-hallgatók ösztöndíja is. A hallgatói támogatási rendszerben nehezen átlátható és értelmezhető belső szabályok alapján osztják a pénzt – nem túlzás úgy fogalmazni: annak adnak, akinek akarnak. Megkerülhetetlen befolyással rendelkeznek a hallgatóktól beszedhető ügyviteli eljárási díjak, kollégiumi díjak, illetve a költségtérítéses oktatásért kérhető díjak nagyságára.

Két további szabályzat megváltoztatásával az EHÖK blokkolni tud bármilyen hallgatói fegyelmi büntetést, illetve azt, ha valakinek tanulmányi okokból akarják megszüntetni a hallgatói jogviszonyát.

2007-ben Török Márknak, az SZTE EHÖK elnökének a főszakján tanulmányi okokból megszüntették a hallgatói jogviszonyát, de nem kellett távoznia az egyetemről, mert volt „tartalék” szakja. Egy fegyelmi ügyben pedig két félévre eltiltották a tanulmányai folytatásától – de annak letelte után visszavette pozícióját. Most már az EKÖK egyetértése nélkül sem tanulmányi, sem fegyelmi okból nem lehet az egyetemen egyetlen hallgatóval szemben sem retorziót alkalmazni – a Török elleni fegyelmit végigvivő Badó Attila rektorhelyettes pozícióját pedig a szabályzat átalakításával előbb kiürítették, majd megszüntették.

Hogyan szavazhatta meg mindezeket az ország egyik legnagyobb egyetemének tekintélyes professzorokból is álló szenátusa? Kevesen mernek szembeszállni a hallgatói blokkal, mert ha megteszik, a karukon dolgozók érdekeit is veszélybe sodorhatják. Valószínűleg az is a hallgatók szavazatán múlott, hogy Botka László szegedi polgármesternek sikerült az önkormányzati egészségügyet az egyetemi karok

többségének akarata ellenére bepréselni az egyetemi egészségügyi szervezetbe. 2010 tavaszán sokáig az a hír járta: a kollégiumok fenntartására szolgáló keretből sok millió forintért az EHÖK fogja bérelni a város szívében lévő Royal Szállót – a hírek szerint ezt a szándékukat nem adták fel véglegesen.

Érdeklődésemre Török Márk, aki nyolcadik éve, 2003 szeptembere óta hallgatója a Szegedi Tudományegyetemnek, felsorolta az EHÖK alapszabályának a tevékenységük ellenőrzésére vonatkozó paragrafusait – hangsúlyozva, hogy ezeket az egyetem szenátusa jóváhagyta.

Az EHÖK túlhatalmának elburjánzásához hozzájárult, hogy a felsőoktatási törvény módosítása lehetőséget teremtett arra, hogy a már két ciklust betöltött rektorok egy harmadikat is elnyerhessenek – ha megkapják a szavazatok kétharmadát. Szabó Gábor, a korábbi szegedi rektor is bejelentette, hogy pályázik a harmadik ciklusra – többen ezzel is összefüggésbe hozzák, hogy a rektorválasztás előtt az EHÖK szinte korlátok nélkül tudta kiterjeszteni jogosultságait. Kérdésemre a volt rektor határozottan cáfolta ezt az összefüggést. Azt mondta, hét év sikeres munkájával a háta mögött neki erre nem volt szüksége. A szenátus bármikor leszavazhatta volna a szabályzatok módosítását – de nem tette. Az elfogadott új szabályozást elküldték a szakminisztériumba, ahol semmilyen törvénysértést nem találtak benne.

 

Számháború

Nemcsak a szegedi egyetemre jellemző a hallgatói önkormányzat túlhatalma, de itt az átlagosnál is több jog összpontosul a hallgatók nevében fellépő kevés ember kezében. A felsőoktatási törvény reformja során ez a helyzet is viták tárgya. Az SZTE jelenlegi rektora, akit szintén Szabó Gábornak hívnak, óvatosan fogalmaz. Véleménye szerint a 30 százalékos hallgatói létszámaránnyal kapcsolatos törvényhozói vita vagy talán számháború nem az igazi megoldás felé vezet.

Az egyetértési jog egyetlen képviselő kezében is alkalmas bizonyos eredmények eltorzítására, miközben példák vannak arra, hogy nagyobb létszámú, de plurálisan viselkedő képviselettel is lehet eredményesen együttműködni. A szabályok olyan irányú változtatása hozhat tényleges eredményt, amely a hallgatói érdekképviselet és a képviseletben részt vevők legitimitását erősíti.

Almási Tibor volt bölcsészkari dékán a szenátusban következetesen szembeszegült az ehök hatalmának növekedésével. Különösen az fáj neki, hogy az ehök immár az utolsó közösségképző helyszíneknek számító kollégiumok fölötti rendelkezési jogot is megszerezte. Szerinte sem az egyetem vezetősége, sem a tiszta választásokat követelő hallgatók nincsenek abban a helyzetben, hogy helyreállíthassák a törvényes és demokratikus állapotokat. Csak akkor változhat meg a helyzet, ha a politika az új felsőoktatási törvényben vállalja, hogy újra alaphelyzetbe állítja a deformálódott rendszert.

Almási Tibort különösen bosszantja, amikor a hallgatói autonómiára hivatkoznak, de valójában a hök kizárólagos érdekeit védik. Úgy látja, éppen ez fosztja meg az értelmiségi életre készülő hallgatókat az egyetemi közösségi élet szocializációs élményétől. Elvész a pluralizmus, mert a fiatalok egy kis része beépül a megélhetési közéletiségbe, a többi pedig beletörődik, hogy nincs demokrácia és valódi közélet az egyetemen – amivel pedig óriási kár éri a társadalmat.

Áprilisban már a hallgatói önkormányzat dönt a kollégiumi felvételről

delmagyar.hu - A kollégiumi normatíva elköltésébe beleszólhat, a kollégiumi felvételi pontrendszer kialakításába pedig bele is szól hamarosan az SZTE EHÖK. Mindkettőt szenátusi döntés teszi lehetővé. Az előbbit tavalyi, utóbbit januári.

– A kollégiumi normatíva a hallgatói juttatási keretösszeg része. Az EHÖK nem közvetlenül, hanem az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottságon (EHJTB) keresztül dolgozhat ki szabályzatokat a keretösszeg felhasználására, de ezt a szenátusnak jóvá kell hagyni – magyarázta Török Márk EHÖK-elnök.

Az egyetemi kollégiumok most szinte a karokhoz hasonló önállósággal gazdálkodnak – illetve van egy nagyobb egység, a volt jatés kollégiumokat összefogó karközi kollégiumi tanács – , de egy nagyjából egy évvel ezelőtti, a rektorválasztás során hozott szenátusi döntés lehetővé teszi, hogy az EHJTB szabályzatokat dolgozzon ki a kollégiumok működésével kapcsolatban. A bizottság öt tagú, az ötből kettőt az EHÖK ad: az egyik maga az EHÖK-elnök, a másik a gazdasági alelnök. (Egy tagot a Gazdasági Műszaki Főigazgatóság, egyet a kollégiumi bizottságok delegálnak, az elnököt pedig a rektor nevezi ki.)

– Egy integrált üzemeltetési rendszert a fentiek alapján elfogadhat a szenátus, de ez eddig nem történt meg – hangsúlyozta az EHÖK-elnök, aki hatékonyabbnak tartaná a központi üzemeltetést a kollégiumonként különböző rendszer helyett.

A kollégiumi normatíva egyébként évente 116 ezer 500 forint fejenként, azaz kollégiumi férőhelyenként. Ez az SZTE esetében több mint négyezer.

A másik szenátusi döntés, amelyet az EHÖK előterjesztése nyomán január 31-én fogadott el a testület, már nem csak elméleti lehetőség. A következő kollégiumi felvételi időszakban – tehát áprilisban – már az új, egyetemi hallgatói önkormányzat által kidolgozott és felügyelt pontrendszert használják.

E szerint összesen 500 pont kapható. A szociális helyzetre maximum 240, a tanulmányi teljesítményre 160, a közösségért végzett munkáért 100 pont adható. A szociális helyzetre adható pontszám megegyezik annak a pontszámnak az 1,2-vel szorzott értékével, amelyet az EHÖK a szociális ösztöndíj eljárás során állapít meg. (Az elbírálási rend arról az esetről is rendelkezik, amikor valaki nem kért szociális támogatást, vagy azt formai hiba miatt elutasították, de ennek az írásnak nem célja a pontrendszer ennyire részletes bemutatása - a szerk.)

– A rendszer jól működött, nem volt vele probléma. Nem értjük miért kell az EHÖK-nek beleszólni, amikor a kollégiumok tele vannak, várólisták alakultak ki – mondta az egyik kollégiumi bizottság tagja. Névvel nyilatkozni nem akart, mert mint mondta, „próbálnak óvatosak lenni". Szerinte egyébként a karközi kollégiumi tanács érveit nem vették figyelembe a pontrendszer kidolgozásakor. Az EHÖK-elnök szerint ellenkezőleg: ezt vették alapul. Török abban sem ért egyet, hogy a korábbi felvételi rendszer jól működött.

– Szeptemberben valóban feltöltötték a férőhelyeket, de novemberre sokan kikoptak. A működés pedig legjobb esetben is nullszaldós, kollégiumi fejlesztésre nem elegendő. Az új rendszerben látni fogjuk ha valaki felmondja a kollégiumot, és értesítjük a listán utána következőt.

Almási Tibor, a Karközi Kollégiumi Tanács elnöke cáfolta, hogy lennének üres helyek, legalábbis a „karközi kollégiumokra ez bizonyosan nem igaz" – mondta.

Török szerint az SZTE-n létre kell jönnie egy integrált működési rendszernek, "ami a tucatnál is több kollégium működésének felügyeletével, egyetemi szinten tud dönteni férőhelyekről, energiatakarékosságról, felújítási, fejlesztési programokról, ugyanis a kollégiumi rendszer jelenlegi finanszírozása tömbben vizsgálva, alkalmas lehet megfelelő forrást biztosítására, hogy nyugat-európai felszereltségű épületekben élhessenek a hallgatók". (Bár ennek az is feltétele, hogy sikerüljön spórolni a működtetésen - a szerk.) Álláspontja szerint egyébként szubjektív az a kijelentés, hogy az „EHÖK befolyása brutálisan megnőtt". A szenátusnak ugyanis – fogalmazott – jóval nagyobb a befolyása.

GTK HÖK Választások

 

A Szegedi Tudományegyetem BTK kommunikáció és médiatudomány szak hallgatói által szerkesztett Egyetemi Műsor tényfeltáró riportja a GTK HÖK Választások kapcsán.

Új HÖK-választást követelnek a szegedi közgazdász hallgatók

delmagyar.hu- A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán a hallgatói önkormányzati választás tisztaságáért, a megválasztott testület legitimitásának minden hallgató általi elfogadhatóságáért indított aláírásgyűjtést, és fogalmazott meg petíciót 11 közgazdász hallgató.

Az ívet aláíró diákok követelik, hogy az EHÖK elnöke a lehető leghamarabb írjon ki új kari HÖK választást úgy, hogy a választás tisztaságának és hitelességének érdekében a hallgatók közjegyzőt kérhessenek fel – akinek díjazását a választásokon jelöltként induló diákok állnák –, illetve hogy a szavazóurnákat a lezárás után szavazatszámlálásig a kar dékáni hivatalának széfjében őrizzék.

Szakács Kornél, a petíciót megfogalmazó hallgatók egyike elmondta: számtalan gyanú merült fel a diákokban a hallgatói önkormányzattal és a választások tisztaságával kapcsolatban, ezeket szeretnék tisztázni. A sajtónyilvánosság korábban nem volt cél, de miután a Népszabadságban olvasták Török Márk EHÖK-elnök kezdeményezésükre adott reakcióját, mégis nagyobb nyilvánosságot szerettek volna. Török a cikkben a petícióval kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy nem nevezhető hivatalos indítványnak, illetve kijelenti, hogy az „ehhez hasonló hallgatói aktivitások megszokottak a választások idején."

A petíciót szerinte várhatóan további hallgatók írják majd alá – eddig főleg a nappali alapképzésben résztvevők tették ezt meg, de számítanak a távoktatásban és levelezőképzésen részt vevő diákokra, akiknek a hét második felében vannak óráik. Szakács azt mondta: más karok diákjai szóban biztosították őket támogatásukról.

A karon a hallgatói önkormányzatban tisztújítás folyik, jelenleg a jelölő forduló zajlik, a választás február 22-én lesz. Erre azért van szükség, mert tavaly decemberben ért véget a hallgatói önkormányzati választás, a testület alakuló ülését január 10-én tartották, ám a 10 tagú testületből öten lemondtak. (Az önkormányzat egyébként 11 tagú, de az egyik tagról a választáskor derült ki, hogy nincs hallgatói jogviszonya.) Az ő helyükre pótválasztásokat írtak ki. A petíciót megfogalmazók szeretnék, ha a teljes önkormányzatot újraválasztanák, azaz nem pótválasztást, hanem új választást tartanának.

A sajtótájékoztatón megjelent az ügyvezető hallgatói önkormányzat is. Vass Péter ügyvezető elnök közölte: a teljes tisztújítást azért nem támogatja, mert akkor a választásokig állna a HÖK munkája. A hallgatók tiszta választást követelő petíciójukat a hökösök is aláírták, azonban „ellenpetícióval" is készültek: ebben azt követelik, hogy fogadjanak el etikai kódexet, amelyben vállalják, hogy senki nem „mocskolja be hallgatótársait bizonyíték nélkül". Vass Péter szerint a követeléseket megfogalmazó hallgatókat érzelmi túlfűtöttség jellemzi.

A petíciót megfogalmazó diákok elmondták: nem céljuk tisztséget szerezni a hallgatói önkormányzatban. Szerintük az új szabályok a HÖK érdekét is szolgálnák.

Közjegyzőt az urnákhoz - A hallgatói önkormányzati választás tisztaságát követelik a szegedi egyetemen

nol.hu - Másfél nap alatt 502 hallgató írta alá a hallgatói önkormányzati választások tisztaságát követelő petíciót a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karán (GTK). A hallgatók közjegyzői felügyeletet követelnek, és azt szeretnék, hogy a szavazóurnákat a lezárástól a szavazatszámlálásig ne az egyetemi hallgatói önkormányzatnál (ehök), hanem a GTK Dékáni Hivatalának széfjében őrizzék.

Hétfő reggeltől kedd estig az SZTE GTK nagyságrendileg ezer hallgatójából 502-en írták alá azt a petíciót, amelyet hallgatók egy csoportja szövegezett meg, a címzettje pedig Török Márk, az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) elnöke. „…Azért írjuk ezt a petíciót, mert a jelenlegi kari hök támogatottsága a választás körüli gyanús elemek, a hök alakuló ülésének nem időbeni összehívása, Bánfi Krisztián hök-képviselő Gyuris Tamás volt hök-képviselőnek írt levelének fenyegető hangneme, a levél tartalma, valamint a 2011-es közgazdászbál méltatlan szervezése miatt alacsony szintre zuhant. Célunk, hogy a kari hök-választás tisztaságába vetett bizalom helyreálljon, a hök a hallgatók érdekeit képviselje, tagjai tisztségükből fakadóan dolgozzanak a hallgatókért, valamint egy teljes hök álljon fel.” Egyebek mellett ez áll a petícióban.

A mozgolódást a GTK hök egyik korábbi tisztségviselőjének levele erősítette fel, amely számos furcsaságot és szabálytalanságot említ. Egyebek mellett azt, hogy a 2009-es hök-választáson például olyan emberek bukkantak fel jelöltként, akiket a hallgatók nagy része nem is ismert. A kétfordulós választáson a második forduló előtt sokan már előre tudni vélték, kik lesznek a testület tagjai. A jelöltek ismertsége és népszerűsége egyáltalán nem indokolta a későbbi eredményt. A GTK hök tizenegy tagjából hatan – a többség – azok közül kerültek ki, akik sokak szerint szabályos körülmények közt nem kaphattak annyi szavazatot, amennyivel bekerültek. Közülük került ki a gazdasági alelnök, akinek komoly befolyása van a pénzügyi döntésekre, illetve az egyetemi szenátusba delegált tag, aki akár a rektorválasztást is eldöntheti a voksával. A levél szerint a többséghez tartozók célja főként a pénz és a befolyás volt, a napi munkában viszont inkább a kisebbség öt tagja vett részt. A többség egyik tagja azonban, érzékelve ezt a méltatlan helyzetet, csatlakozott hozzájuk –emiatt ők kerültek többségbe. Ennek következményeként kapott durva, fenyegető leveleket – ezekre a hétfő reggel útjára bocsátott petícióban is céloznak.

A 2010-es választáson már sokan szerették volna megakadályozni a feltételezhető választási csalást, amire az előző évben történtekből következtettek. Ezért azt követelték az ehök elnökétől, illetve annak felügyelőbizottságától (feb), hogy a szavazólapokat a feb pecsétjén kívül egy független közjegyző a saját pecsétjével is lássa el. Mivel a szavazás több napig tart, minden nap végén közjegyző hitelesítse az urna lezárását. Az urnákat ne az ehök helyiségében, hanem a GTK Dékáni Hivatalának széfjében őrizzék, továbbá, hogy közjegyző legyen jelen a szavazatok megszámlálásakor. Minden javaslatukat elutasították. Kifogásolták azt is, hogy az egyik jelöltnek nincs aktív hallgatói jogviszonya, amely nélkül nem lehet valaki jogszerűen a hallgatói önkormányzat tagja. Ezt sem vette fi gyelembe a felügyelőbizottság. 2010-ben is az ehök által támogatott személyekből lett a többség, ám 2011. januárban a 11 tag közül öten lemondtak, a hatodik pedig nem lehet tag, mert passzív hallgatói jogviszonya van. Egyikük lemondását azonban az ellenoldal vitatta, ezért nem új választásokat, hanem csak pótválasztásokat írt ki az ehök. Ez azt jelenti, hogy az ehök által pártolt tagok posztjára nem írnak ki választást.

Török Márk, az ehök elnöke a jelölési fordulót február 15–17-re, a választási fordulót február 21–23-ra írta ki. A szabályok ellenére az újabb választást nem plakátolták ki a karon. A petíció szerzői, illetve aláírói újabb választási manipulációtól tartanak, ezért követelik a közjegyzői garanciát, illetve a szavazóurna biztonságba helyezését.

Török Márk kérdésünkre elmondta: hallott az egyik közösségi oldalon terjedő petícióról, de ez hivatalos indítványnak nem értelmezhető. A pótválasztásokat akkor kell kiírni, ha a testület képviselői közül valaki lemond, vagy megszűnik a hallgatói jogviszonya. Az alapszabály szerint közjegyző jelenlétére nincs szükség a pótválasztáson. Amennyiben a választási eredményt valaki megkérdőjelezi, a felügyelőbizottság közjegyzőt bíz meg, aki közhiteles okiratot állít ki az eredményről. Ilyen esetekben a közjegyző iránymutatásaihoz alkalmazkodnak, így ez fog történni a szavazóurnák elhelyezését illetően is. Korábban is történt már ilyen, éppen az ő kezdeményezésére, amikor „érzelmi túlfűtöttség” uralkodott a választás idején. Azt viszont megoldhatatlannak tartja, hogy ahány induló van, annyi közjegyző ellenőrizze a választást. Az elnök szerint az ehhez hasonló hallgatói aktivitások megszokottak a választások idején, ezt természetesnek tartja.

Okirat-hamisításba vinné bele a HÖK a hallgatókat?

delmagyar.hu - Négy évre visszamenőleg kéri a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata néhány volt hallgatójától, hogy adatlapjukat visszaküldve "kössenek" hallgatói munkavégzésre megbízást - tudta meg a hvg.hu.A hvg.hu-nak az egyik exdiák számolt be a furcsa szerződéskötésről. Az egyetem rektora senkinek sem javasolja a papírok visszaküldését.

"Az alábbi levélben mellékelten küldjük a „nyilatkozat közéleti tevékenységről" és/vagy „megbízás hallgatói munkavégzésre" című dokumentumokat" – ez szerepel az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) nevében aláíró Mechler Ákos levelében - olvasható a hvg.hu-n.

A hallgatói önkormányzat kéréséről a hvg.hu-nak Hadnagy József ügyvéd úgy vélekedett, hogy a munkavégzésre vonatkozó megbízások négy évre visszamenő kiállítása több okból is történhet. „Egyrészt saját magukat ellenőrzik, és így akarják a gazdasági-pénzügyi dolgaikat rendbe tenni. Persze lehet az is, hogy valaki más akarja a működésüket megvizsgálni. Legyen az egy belső egyetemi, vagy egy külső hatósági ellenőrzés, az biztos, hogy ezek a dokumentumok nincsenek meg, és a hallgatói önkormányzat így akarja azokat bepótolni." - írja a hvg.hu.

Egy másik ügyvéd, Varga Tamás szerint is hiány mutatkozhatott a hallgatói önkormányzatnál, amit most utólag le kell papírozni. A dokumentumokat áttekintve megjegyezte: amíg az egyikhez odaírták a dátumot, addig a másiknál azt ki sem töltötték. Kathi Krisztina munkajogász az üggyel kapcsolatban a hvg.hu-nak arra hívta fel a figyelmét, hogy visszamenőlegesen szerződés megkötésére csak akkor kerülhet sor, ha például a felek a korábbi szóbeli megállapodásukat írásban rögzítik, de akkor ezt a tényt a szerződésnek tartalmazni kell. A jogász szerint a BTK HÖK eljárása felveti a magánokirat-hamisítás gyanúját, amelynek vétsége egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Már megint címlapon a szegedi hök

szamarpad.blogter.hu Most éppen a választásokkal csalnak Szegeden, ahol gyakorlatilag lassan most már a leghíresebb, vagy inkább hírhedtebb hallgatói érdekvédelmet tudhatják magukénak az egyetemisták. Nem csoda, hogy a hallgatóknak a tökük ki van a hökösökkel, akiket többnyire csak a pénz meg a befolyás érdekel. Most petíciót nyújtottak be az ehök ellen, aki kezét széttárva kérdezi: ugyan már, mégis mit akartok? A hatalmunkat megdönteni úgysem tudjátok.

 

Török Márk neve már megint ismerősen cseng, újfent valami csíntalanságról szól a történet. Most éppen az ehök választásokkal babrál a kis kópé, és hogy-hogy nem, ez senkit sem lep meg. Amint az már korábban is olvasható volt, Török nagy machinátor, hiszen egyszer volt hol nem volt, 2008-ban egy évre felfüggesztették hallgatói státuszából, mikor már ehök elnök volt, ám visszatértekor 2009 szeptemberében újból megválasztották.

 

Tökös gyerek hát, mi tagadás, ám sokaknak igencsak szúrja már a szemét, amit művel. Ezért petíciót írtak alá mintegy ötszázan a gazdaságtudományi kar hallgatói közül, hogy szigorítsanak egy csöppet az ehök választások menetén. Pont annyit csak, amennyitől tisztává válik a szavazás, és így a tagválasztás is.

 

Legyen például közjegyző, aki hitelesíti a szavazatokat, vagyis a felügyelő bizottságon túl szintén lepecsételi a szavazólapokat. Aztán azt is szeretnék ezek a hitetlenek, hogy a szavazatlapokat gyűjtő urnákat ne az ehök helyiségében, hanem GTK dékáni széfjében őrizzék, a közjegyző pedig legyen jelen a szavazatok megszámlálásakor.

Persze nem ok nélkül kérnek ilyesmiket azok a fránya hallgatók, hiszen korábban több szabálytalanság is előfordult. Például olyan embereket is jelöltek, akikről amúgy senki soha nem is hallott, sőt arra is volt példa, hogy még az egyes fordulók le sem zajlottak, mégis megvoltak, hogy kik lesznek az ehök tagjai… arról nem is beszélve, hogy annyi szavazattal, amennyit nem is lehetett volna összegyűjteni.

És a mostani eset: idén januárban öten lemondtak a tagságukról, egy pedig nem lehet tovább tag a passzív hallgatói jogviszonya miatt. Ez a furmányos Török Márk pedig elnökként nem volt rest pótválasztásokat kiírni, aminek értelmében az általa pártolt tagok posztjára nem kell választást kiírni. Az meg csak a hab a tortán, hogy a választások kiplakátolására sem fordítottak fölöslegesen időt, és energiát - hiszen nyilván le lesznek zsírozva a helyek, minek jelentkezzenek mások fölöslegesen.

Persze az egyik napilap szóra bírta Török Márkot, aki flegmán válaszolva úgy reagált, hogy hallott egy közösségi oldalon elindított petícióról, de nem veszi komolyan… plusz kapja be mindenki, mert pótválasztásokon amúgy sincs szükség közjegyzőre…

A választásokat február 21-23-ra írták ki, a történet talán akkor folytatódik.