Nem lesz többé Szote Klub?

szegedcafe.hu Jelen állás szerint soha többé nem szórakozik szegedi egyetemista a kulthelynek számító Szote Klubban, miután az egyetem felmondta az üzemeltető Tisza Med Kft-vel kötött szerződést. A helyzet - ahogy már megszokhattunk - azért nem ennyire egyszerű.

Féltek a lehallgatástól

Hogy a végéről kezdjük a sztorit: a Szotésoknak menniük kell a Dóm tér 13. alól, és nem azért, mert a Szegedi Szabadtéri Játékok ilyenkor elvileg használja a helyiséget, hanem azért, mert valakiknek nem tetszik, hogy sokan más szórakozóhelyek helyett oda jártak.

Akkor kezdődött az ügy, amikor a Hír Tv “Célpont” című műsorában is látott Szote Klub főnököt, Benke Csabát 2010 augusztusában megkereste két - a szegedi egyetemi életben magas pozíciót betöltő - fiatalember, hogy tárgyaljanak a szórakozóhely jövőjéről az Aquapolis egyik medencéjében, mert ott biztosan nem hallgatja le őket senki. “Az ajánlat a következő volt: 75 milliót fizetek egy összegben, majd évente még 25 milliót, és cserébe hagynak dolgozni, mint a Szote Klub üzemeltetője. Az ajánlatuk mocskos és eleve lehetetlen volt. Még ha akartam volna sem tudtam volna előteremteni ennyi pénzt” - mondta Benke Csaba.

Marad asztalosműhely?

A Tisza Med Kft. nettó 444 ezer forint plusz rezsi bérleti díjat fizetett az egyetemnek az ingatlanért, ahol az elmúlt évek alatt több tíz millió forintért úgynevezett állagsérelem nélkül el nem távolítható fejlesztések és beruházások is történtek, 2007-ig. Ennek lényege, hogy az egyetem és a klubot üzemeltető kft megegyezett a fejlesztésekről, amelyek költségét beszámították a klub bérleti díjába is (vagyis kvázi lelakhatott). Így jött ki a havi 444 ezer forint.

444 ezerről 2,5 millió forintra nőtt volna a havi bérleti díj

A történet természetesen ezzel nem zárult le. A Szote Klubnak helyet adó ingatlant kezelő Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) vezetője, Vécsei László dékán 2010 októberében levelet küldött, melynek lényege, hogy az ÁOK 2010. november 15-i határidővel felbontja a klubbal kötött szerződést. Ekkor a korábbi megállapodásnak megfelelően egyeztető tárgyalások kezdődtek, melyek során a ÁOK képviselői azon az állásponton voltak, hogy a 348 négyzetméteres helyiségért kevés a havi nettó 444 ezer forint, azzal együtt is, hogy ekkor még a klub 9,6 millió forint értékű fejlesztést lelakhatott volna a szerződés lejártáig, 2013 szeptemberéig.

A Szote Klub csupán 8 és fél hónapra, szeptember 1-től május 31-ig bérli a Dóm tér 13. szám alatt található helyiséget, mivel nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok stábja használja az ingatlant.

A Szote Klub vezetése két ajánlattal állt elő. Az egyik szerint a klub 2010 novemberétől nettó 800 ezer forint bérleti díjat fizet, tehát ennyivel “koptatja” a már említett 9,6 milliós fejlesztési költségét. A másik javaslat az volt, hogy 800 ezer forintos bérleti díjat azonnal számlázhatja az ÁOK a klub felé, és “elfelejtik” a 9,6 milliós “kintlévőséget” is, viszont kötnek egy új, 5 évre szóló szerződést.

A két lehetséges ajánlatot az orvosi kar dékáni tanácsa megvitatta, és úgy döntöttek, hogy belemennek  a második ajánlatba, amennyiben a Szote Klub üzemeltetője kifizet havonta 2,5 millió forint bérleti díjat. A klub négyzetméterenkénti bérleti díja így a 7000 forintot is meghaladta volna, ennek ellenére az üzemeltetők hivatalosan is rábólintottak a feltételekre. Így látszólag véget is érhetett volna a Szote Klub körüli huzavona, hiszen a felkínált feltételek elfogadásával gyakorlatilag jogilag is megállapodtak a felek.

Megállapodás volt, nincs…

Ekkor jött a hideg zuhany. Benke Csaba elmondása szerint, ugyanis a következő megbeszélésen az ÁOK képviselői - a korábbi megegyezés ellenére - újabb módosítással álltak elő, melynek lényege, hogy a SZEFHE tagjai ingyen bemehettek volna a Szotéba, így kvázi a SZEFHE tagság megváltásával a kapupénz jókora része kivándorolt volna a szórakozóhely kasszájából, ami a működést is ellehetetlenítette volna.

A Szegedi Egészségügyi Felsőoktatás Hallgatói Egyesület (SZEFHE) jelenleg  nagyjából 3000 tagot számlál. Egy EHÖK-ös döntés következtében, pedig bármely SZTE-hallgató évente 500 forintért tag lehet. Benke Csaba tagja annak a 11 főnek, aki megalapította a SZEFHÉ-t.

És ez még nem minden. Az új ajánlat szerint minden év január 15-én bruttó 20 millió forintot kellett volna átutalni az ÁOK-nak, (az éves bérleti díj így már nagyjából 41 millió forint lett volna 8,5 hónapra (13 ezer forintot meghaladó négyzetméterár!), ami ismét csak teljesíthetetlen feltételnek bizonyult. “Ezt joggal való visszaélésnek hívják, legalábbis az általam megkérdezett jogi szakértő szerint - mondta Benke Csaba, majd hozzátette: “ha jól tudom az egyetem két jogásza is felhívta az ÁOK képviselői figyelmét, hogy jogsértő, amit tesznek, de ez nem igazán zavarta őket.”

2011. május 12-én Majó Zoltán, az SZTE gazdasági főigazgatója és Vécsei László, az ÁOK dékánja által jegyzett levélben felszólították a Szote Klubot, hogy 48 órán belül hagyja el az általa bérelt helyiséget.

Egyelőre itt tart a Szote Klub ügye. A szórakozóhelyet üzemeltető Tisza Med Kft. ügyvezetője, Benke Csaba még nem tudja, hogy lesz-e per vagy sem. Mert ha perelnek is, néhány évig biztosan elhúzódik az ügy, addig pedig nem ülhetnek ölbe tett kézzel. Talán a stábbal, a berendezéssel együtt továbbállnak, és csak remélik, hogy a fiatalok továbbra is számítanak majd rájuk. Az viszont biztos, hogy a Dóm tér 13. alatt AZ a Szote Klub már soha többé nem nyit ki.

Visszaél hatalmával a hallgatói önkormányzat?

mno.hu - Visszaél befolyásával az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat több szegedi diák és oktató szerint. Úgy látják: az EHÖK vezetését érdekképviselet helyett gazdasági előnyök motiválják. Egy 690 milliós kollégiumbérlet, az egyetemi klubok üzemeltetése és az ösztöndíjak elosztása ügyében is felmerül a gyanú az egyetemi diákvezetéssel kapcsolatban. A volt bölcsészkari dékán szerint már csak a felsőoktatási törvény módosításával lehetne visszaállítani a demokratikus állapotokat a szegedi egyetemen.

Egyharmados szenátusi képviseletével a hallgatói önkormányzat komoly zsarolási potenciálra tett szert a Szegedi Tudományegyetemen az elmúlt évtizedekben. A professzorok és tanulók közül kevesen mernek szembeszállni a hallgatói blokkal, mert ha megteszik, a karukon dolgozók érdekeit is veszélybe sodorhatják.

Az EHÖK-vezetés nem bízta a szabad versenyre a klubok, büfék üzemeltetésével foglalkozó egyetemisták által létrehozott Universitas Nonprofit Kft. piaci pozícióit sem. „Engem tavaly augusztus vége felé két prominens hallgatói önkormányzati vezető megkeresett. Ők egyértelműen azt mondták, hogy ha kapnának 75 millió forintot egy összegben, és utána évente 25-öt, akkor nagyon szívesen megtennék, hogy a Ledniczky doktornál, illetve a Vécsey dékán úrnál leállítják azt a dolgot, aminek úgyis az lesz a vége, hogy az én szerződésemet felbontják” – nyilatkozta a Hír TV Célpont című műsorának Benke Csaba, a SZOTE Klub üzemeltetője. A hallgatói önkormányzat elnöke ugyanakkor mindezt tagadta.

Bár sem a kollégiumi, sem a gazdasági tanácsban nem volt egyértelmű az ötlet támogatottsága, a szegedi egyetem a felújítás után öt évre 690 millió forintért bérelné ki az egyik belvárosi szállodát prémiumkollégiumnak. A több mint félmilliárdos bérleti díjat a már meglévő kollégiumok fenntartására és felújítására szánt keret önkényes visszatartásával spórolta meg a hallgatói önkormányzat vezetése. „A kollégiumi beruházásoknak és a tanulmányi ösztöndíjaknak túl sok köze nincs egymáshoz. Hozzánk több hallgató fordult, nem egy, nem kettő, hanem tömegesen, hogy a lakhatási támogatások érezhetően csökkentek vagy visszaestek” – nyilatkozta Török Márk, a hallgatói önkormányzat elnöke.

A volt bölcsészkari dékán évek óta küzd az EHÖK hatalmának korlátozásáért. „Az a fajta siker, amit az EHÖK és az elnök úr magáénak tudhat – hogy nagyjából 33 és félmilliárd forint sorsa fölött diszponálhat –, ez a hallgatói előirányzat, az adófizetők pénzéből a költségvetésben egy olyan pokolian nagy összeg, aminek a sorsa és felhasználása nem közömbös a gazdasági élet helyi szereplőinek, és nyilván nem közömbös a politikai életnek sem” – mondta Almási Tibor, az SZTE BTK volt dékánja, a karközi kollégiumi tanács elnöke. Almási Tibor szerint a felsőoktatási törvény módosításával helyre lehetne állítani a demokratikus viszonyokat a szegedi egyetemen.

(hírTV)

(Ismét) célpontban az SZTE EHÖK

690 millióért bérelné az SZTE a Royal Szállót?

szegedcafe.hu Havonta 11,5 millió forintért, tehát öt évre mintegy 690 millióért bérelné ki a Szegedi Tudományegyetem a szegedi Royal Szállót.

Információink szerint a bérleti szerződést az elkövetkező hetekben ellenjegyezheti az EURASIA Ingatlanhasznosító Kft. ügyvezetője, valamint az Szegedi Tudományegyetem illetékesei, amennyiben azt az SZTE Gazdasági Tanácsának tagjai megszavazzák.

Egy korábbi hír szerint még 2010-ben döntés született arról, hogy állami támogatással kollégiumot alakítanának ki a Kölcsey utca 1-3. száma alatt található, 2477 négyzetméteres Royal Szállóból. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2010. március 2-án, míg az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejlesztési és gazdasági államtitkára 3815-1/2010-es határozatában jóváhagyta, hogy “a Szegedi Tudományegyetem kollégiumi férőhelybővítés céljából bérleti szerződést kössön”.

De miért pont a Royal Szálló?

A Royal mellett több dolog is szólhat: az egyik, hogy Szeged belvárosában található, a másik, hogy a közelben számos nevezetesség, könyvtár és szórakozóhely van. Elég, ha csak a Széchenyi téren lévő Retro Clubra, és az ingatlannal szemben található SZTEage Kávézóra gondolunk. A szórakozóhelyek számos EHÖK-ös és HÖK-ös bulinak adtak helyet az elmúlt években. Mint azt korábban megírtuk: úgy tudjuk, hogy az EHÖK visszatartott normatívából felhalmozott mintegy 500 millió forintot, így akár az a forgatókönyv is elképzelhető, hogy részben ebből az összegből fedeznék a tranzakciót.

Az SZTE tehát elvileg négyzetméterenként 4642 forint havi bérleti díjat fizetne a Royalért, ami első pillantásra soknak tűnik, hiszen 40-50 ezer forintért – rezsivel együtt – már 15-20 négyzetméteres szobát lehet bérelni Szeged belvárosában. Ráadásul, ha figyelembe vesszük az épület állagát, és azt, hogy nagyjából 120 hallgatónak tudna szállást biztosítani, akkor már tényleg sok az évente 138 millió forint, amit bérleti díjként fizetne az SZTE. Ez azt jelentené, hogy az egyetemnek egy évre nagyjából 1 millió forintba, öt évre pedig 5 milliójába kerülne egy hallgató elhelyezése.

Érdekessége a megállapodásnak, hogy – a tervek szerint – a kollégiumot nem az egyetem üzemeltetné, így a bevételekkel (kollégiumi díjak, nyári szobakiadás) és a költségekkel is egy harmadik félnek kell majd számolnia.

500 milliós felhalmozás az EHÖK-ben?

szegedcafe.hu Információnk szerint 500 millió forintnál is nagyobb vagyont halmozott fel az elmúlt két év alatt a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK). Mindezt úgy, hogy a hallgatók egyre kevesebb ösztöndíjat, lakhatási- és szociális támogatást kapnak. Azt, hogy a pénzt mire szánja az EHÖK, még nem lehet tudni.

SZTE Rektori Hivatal

Normatívát gyűjteni

Az egyetem május 30-i, nyilvános szenátusi ülésén nézeteltérés támadt Török Márk és a szenátus egyik tagja között azzal kapcsolatban, hogy mennyi pénze is van az EHÖK-nek, és miért csappant meg a hallgatók ösztöndíja. Erre Török Márk, az EHÖK elnöke úgy reagált: 500 milliója van a szervezetnek.

Kérdésünkre, miszerint “Török Márk valóban tett-e olyan kijelentés nyílt szenátusi ülésen, hogy az EHÖK-nek 500 milliós felhalmozása van”, Mokán Péter, az EHÖK gazdasági alelnöke azt válaszolta, hogy “tudomásom szerint a kijelentés zárt ülésen hangzott el”. Keczer Gabriella, a Szegedi Tudományegyetem sajtószóvivője viszont azt állítja, hogy – mint általában – “a szenátus május 30-i ülése is nyílt volt az egyetemi polgárok számára”. (Csütörtök délután Török Márkot is szerettük volna elérni, ám többszöri próbálkozásunk sem járt sikerrel. A későbbiekben őt is szeretnénk megszólaltatni.)

Első hallásra örülhetnénk is a hírnek, hiszen az önmagában nem rossz, ha egy egyetemi vagy bármilyen önkormányzat fél milliárd forintos többlettel rendelkezik, azonban, ha jobban megvizsgáljuk a helyzetet, már sötétebb a kép. Kezdjük ott, hogy nem az EHÖK-nek kellene jól állnia anyagilag, hanem a hallgatóknak. Másrészről a hallgatói normatívák visszatartása – és így a felhalmozás is – szabályokhoz kötött, harmadrészt az elmúlt hónapokban az ösztöndíjak és az lakhatási-, valamint szociális támogatások is egyre csökkentek, tehát a hallgatók zsebében helye van annak a félmilliárd forintnak: pontosabban a hűlt helye.

Török markában van az egyetem szenátusa?

Az EHÖK tevékenysége évek óta bőséggel szolgáltat témát. Van, hogy az ösztöndíjak miatt támadják a szervezetet, van, hogy Török Márk elnök vezetési stílusát bírálják, máskor az egyetem vezetésével és a szenátusban megkötött kőkemény alkukról és érdekszövetségekről lehet hallani.

Miután elbocsájtását bírósági úton megtámadta és nyert, Török ismét a Szegedi Tudományegyetem hallgatója és újraválasztását követően az EHÖK elnöke lett. Érdekes, már-már átláthatatlan figura az övé: hiszen a felsőoktatási intézmények hallgatókat képviselő szervezetei rendre igyekeznek olyan személyt az élükön tudni, aki tanulmányaikkal és szorgalmukkal példát tudnak mutatni.

Mit köthetünk Török Márk nevéhez? Azt mindenképpen, hogy egységessé tette a HÖK-öket, így az egyetem döntéshozó szervezetében – a szenátusban – egyedül képes egységes platformot megjeleníteni. A hallgatók szavazati aránya 1/3-ad, azaz nagyjából 33%, ami 50% plusz egy szavazatos döntéshozatalnál hatalmas fegyvertény, hiszen minden alkalommal csak néhány szenátus tagot kell “megszerezniük”, hogy keresztülvigyék akaratukat. Ehhez jön még, hogy az EHÖK tagokat delegál az SZTE Gazdasági Tanácsába is, ahol zárt üléseken komoly pénzügyi és gazdasági ügyekben hoznak döntéseket, gyakran több száz milliós tételekben. Gyakorlatilag az EHÖK – így Török Márk – dönthet dékánok sorsáról, fejlesztésekről, vagy arról, hogyan alakuljon a “szenátus által elfogadott normatíva-felosztás”. Magyarán, hogy mennyi pénzt tarthasson vissza az EHÖK az állam által küldött pénzből.

A pénzek számfejtését és utalását nem az EHÖK végzi, hanem a Hallgatói Szolgáltatói Iroda, ám ez az iroda csak lebonyolítja az ügyeket, intézi a tranzakciókat, nyilvántart, stb. Azt, hogy a bejövő normatívákból mennyit utaljanak, vagy mennyit halmozzanak föl, már a szenátus által jóváhagyott szabályok döntenek. Csakhogy a szenátus az EHÖK – s így gyakorlatilag Török Márk – kezében van, így a kör bezárul. Az EHÖK annyit tart meg, amennyit nem szégyell, csak szabályt kell alkottatnia rá. A pénzt meg aztán – megint csak szenátusi döntéssel – arra költi, amire akarja.

Az EHÖK-nek legyen pénze vagy a hallgatóknak?

EHÖK: nem jut több pénz a hallgatókra

szegedcafe.hu Lassan véget ér a 2010-2011-es tanév a Szegedi Tudományegyetemen, így ideje az Egyetemi Hallgatói Önkormányzatnál is megvonni a mérleget: milyen irányba mennek a dolgok, hogyan áll a hallgatók képviselete és érdekérvényesítése?

Programok: áthallgatás, színjátszás, szórakozás

Az elmúlt esztendőben talán az EHÖK Külügyi Bizottsága lépett leginkább előre, hiszen elindult az SZTE EHÖK Mobilitás Program, amelynek eredményeképpen a kezdeti két (Kolozsvár, Odessza) áthallgatás további egyetemekkel bővült. Az SZTE hallgatói immáron Krakkóba, Máltára, Révkomáromba is kiutazhatnak. Ezeket az áthallgatásokat kölcsönös szerződések megkötésével valósította meg a szervezet, más országok hallgatói önkormányzataival, esetenként magukkal az egyetemekkel. Az utazások nagy előnye lehet, hogy a hallgatóknak csak a költőpénzről, illetve az utazás költségéről kell gondoskodniuk. A program térítésmentesen tartalmazza a kulturális programokat, belépőket, valamint legalább napi egy meleg étkezést.

Az EHÖK egyik kiemelt idei célja volt, hogy újraélessze az egyetemi színjátszást. Ennek érdekében is megtörténtek az első lépések: a SZTEage kávézó a közelmúltban megnyitotta utcafront felőli bejáratát, valamint galériáját, a napokban pedig a terasz is üzemelni kezd majd. Amint azt már megszokhatták a látogatók, naponta átlagosan három rendezvényre kerül sor, így az érdeklődők egy kávé mellett nézhetnek meg egy klasszikus filmet, esetleg egy versmondó estet. Mindezt térítésmentesen.

A Rendezvényszervező bizottság gondozásában ismét sor került a már megszokott rendezvényekre, így az SZTE EHÖK Nevezéses Horgászversenyre, a Vadaspark és múzeum látogatásokra, valamint a táncklubra.

Célok: hallgatók aktivizálása, sport, költségcsökkentés

A hallgatói képviselet a közeljövőben tovább kívánja fejleszteni a Mobilitás programot – közölte Kovács Tamás, az EHÖK sajtóreferense, majd hozzátette: cél, hogy minden hónapban legalább két helyre tudjanak áthallgatási lehetőséget biztosítani, elősegítve ezzel a hallgatók mobilitását.

Érdemes megemlíteni az EHÖK Sport Egyesület tagjai sorra hozták el a különböző kupákat az ország minden szegletéből. Az EHÖK továbbra is bővíteni kívánja a sportegyesület jelenlegi szakosztályait, annak érdekében, hogy az SZTE hallgatói professzionális szinten sportolhassanak.

Kovács Tamás azt is elmondta, hogy az EHÖK jelenleg a technikai fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. Igyekeznek csökkenteni az egyes irodák nyomtatópapírra szánt összegeit, ezért amit tudnak online rendszereken keresztül intéznek. Jelenleg is zajlik a kari HÖK-ös honlapok és az EHÖK honlapjának átdolgozása. Az új honlapok már összeköttetésben állnak az egyes közösségi hálózatokkal, így a Facebookkal is. Összességében az EHÖK az online kommunikációján kíván leginkább javítani.

“A jelenlegi EHÖK célkitűzései között a szolgáltatói rendszer szélesítése, a nemzetközi kapcsolatok és áthallgatások szervezése mellett a legfajsúlyosabb, miközben a legnagyobb feladat a hallgatók aktivizálása marad, hiszen a Bologna-rendszer legnagyobb hátulütője, hogy a korábbi osztatlan képzésekkel szemben a hallgatói mikroközösségek felbomlani látszanak.”

A vége mindig ugyanaz: kevés a pénz

Az már biztos, hogy a hallgatóknak jövőre sem lesz több pénzük, mint idén, hiszen a hallgató normatíva havi 11.900 forintos összege évek óta és idén sem módosult, így – figyelembe véve, hogy az árak évről érve emelkednek – a normatíva reálértéke csökken. A hallgatók a tavaszi szemeszterben már megtapasztalhatták a pénzhiányt, hiszen a Hallgatói Szolgáltatói Iroda nem folyósította a szegedi tanulóbérlet összegét azoknak az egyetemi polgároknak, akik erről lemondónyilatkozatot töltöttek ki az Ady téri épületben.

Kovács Tamás szerint a Szeged Tudományegyetemen mind a szociális támogatási, mind a rendszeres tanulmányi ösztöndíj összege csúcsra van járatva, hiszen az 51/2007-es kormányrendelet mindkét tétel esetében a hallgatói normatíva legalább 20 százalékban, azaz 2380 forintban szabja meg a folyósítható összeget. Ennek ellenére tanulmányi ösztöndíjra hallgatónként 6812 forintot – amibe beletartozik a 100 forintnyi szakmai, 88 forintnyi tudományos és 200 forintnyi közéleti ösztöndíj is -, rendszeres szociális ösztöndíjra pedig 1722 forintot fordítanak. A Szociális támogatás keretösszegéhez tartozik továbbá a rendkívüli szociális támogatás összege, ami 50 forint, illetve a helyi utazási támogatás (2845 forint). Ugyanakkor a 2010/2011-es tanév őszi szemeszterében a rendszeres tanulmányi ösztöndíj keretösszegét tovább gyarapította a felhalmozódott maradvány, ami automatikusan belekerültek az őszi utalási rendszerbe – hangsúlyozta az EHÖK sajtószóvivője.

Botrány az ösztöndíjak körül

 

A Szegedi Tudományegyetem BTK kommunikáció és médiatudomány szak hallgatói által szerkesztett Egyetemi Műsor tényfeltáró riportja az EHÖK iroda elé szervezett hallgatói demonstráció kapcsán.

Ösztöndíjukat kérték számon szegedi egyetemisták az EHÖK-ön

delmagyar.hu - Aránytalannak tartják az előző félévekhez képest tanulmányi ösztöndíjukat az Szegedi Tudományegyetem Hallgatói, akik a Facebookon szerveztek csoportos tisztázó beszélgetést szerdára az egyetemi hallgatói önkormányzat (EHÖK) Szentháromság utcai irodája elé, illetve az irodába.

A hallgatók elmondták: elsősorban azt szeretnék kideríteni, hogy mi az oka annak, hogy „megcsappant" az ösztöndíj.

- Az előző félévhez képest az átlagom 1,47-tel javult. Erre akkor 10 ezer forinttal többet kaptam volna, mint most – mondta az egyik egyetemista.

- Sokunk költségvetésének alátett, hogy mást kaptunk, mint amit vártunk – mondta egy másik diák, Szőnyi Kinga. A kérdésre, hogy miért közösen lépnek fel, azt mondták, hogy szerintük így hatékonyabb. 11-től 12-ig körülbelül 30-an jelentek meg az iroda előtt, de a Facebook meghívó szerint – ahol egyébként több százan jelezték részvételüket - 16 óráig tartott az esemény.

- 14 ezer hallgató jogosult a Szegedi Tudományegyetemen ösztöndíjra ebben a félévben. Az előző félévben 4 ezerrel kevesebben, 10 ezren voltak jogosultak, mert az elsősök az első félévben nem kapnak. Tehát ugyanakkora összeget kell most többfelé osztani – reagált Fekete Csaba, a Hallgatói Szolgáltatói Iroda vezetője telefonon a delmagyar.hu-nak.

Fontos megjegyezni, hogy a jogosult nem azt jelenti, hogy ennyien kapnak ösztöndíjat, valójában a jogosultaknak körülbelül 48 százaléka kap a korrigált kreditindex alapján. Az ösztöndíj-számítás lényege, hogy a hasonló hallgatókat úgynevezett kalapokba sorolják, és így hasonlítják össze a teljesítményüket. A kalapokat a kari hökök alakították ki. Ezt az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat által kidolgozott ösztöndíj-számítási módszert 2010 szeptemberében alkalmazták először.

- Azt mi is tudjuk, hogy ilyenkor beszámítanak az elsősök is, de eddig nem számítottak be ennyire. Tavaly négyezer forint változást jelentett második félévben a több jogosult, amit még benyelek. De ennél most sokaknál többről van szó – reagált az egyik diák a magyarázatra.

- Készültünk a hallgatók érkezésére, felvesszük a panaszokat. Lehetséges, hogy finomítani kell a rendszeren, hogy ne legyen ekkora aránytalanság a két félév között – mondta Török Márk, EHÖK elnök, aki szintén hangsúlyozta, hogy több hallgató között kell szétosztani ugyanakkora összeget.

Az ösztöndíj-számítás finomhangolásának szükségességét korábban egyébként már Fekete Csaba is lehetségesnek nevezte, amikor a diákok 2010 októberében felvetették, hogy hogy szerintük nem minden esetben megfelelő a kalapok kialakítása.

Az EHÖK tájékoztatása a hallgatói normatíva felosztásáról a 2010/11-es tanév őszi és tavaszi félévében itt olvasható.

Az EHÖK örök

nol.hu - Az elmúlt évtizedben a Szegedi Tudományegyetemen a döntéshozatal fokozatosan a zárt tömbként, egységesen fellépő hallgatói képviselet foglyává vált. Hallgatói autonómia címén óriási zsarolási potenciál jött létre. 

„Neked mostantól semmi tisztséged nincs, NEM VAGY MÁR HÖK képviselő. és örülj h nem b*szatlak ki...

Remélem, felfogható volt ja, és sztem ne nagyon keresd a többieket, mert mindenki elég mérges rád, teljesen jogosan és h érezd h miért, miután a saját emberem hibájából vesztettem el a vezető pozíciómat, megmondták h nem kell elindulnunk a választásokon, mert úgyse kerülünk be, se én se a Petiék.

Remélem, kezded átérezni h mennyire elbasztál mindent csá”

Ilyen stílusban leveleznek azzal, aki a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara (SZTE GTK) hallgatói önkormányzatának (hök) tagjaként „átállt” azokhoz, akik megpróbáltak valódi hallgatói érdek-képviseleti munkát végezni, és nem pusztán végrehajtani azt, amit az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) elvárt tőlük.

Többek között e levél hatására kezdődött aláírásgyűjtés a GTK-n: alsóéves hallgatók szervezték, akik naiv jóindulattal hisznek abban, hogy képesek megváltoztatni a hallgatói önkormányzati működés mára kialakult rendjét. Közjegyzőt követeltek a választások tisztaságának ellenőrzésére, az urnákat éjszakára ne az ehök helyiségében őrizzék, hanem a GTK Dékáni Hivatalának széfjében. A közjegyző legyen jelen az urnabontáskor is.

Három nap alatt 588 hallgató írta alá a petíciót. Azt is követelték, hogy a GTK hök teljes újraválasztására kerüljön sor, de hiába. Török Márk, az ehök elnöke belső szabályaikra hivatkozva pótválasztásnak minősítette a lemondott tagok helyének betöltését. Közjegyző segítségét is kilátásba helyezte – de csak a szavazatok újraszámlálásához, ha valaki vitatná az eredményt.

 

Karok és érdekek

A szervezők Hetesi Erzsébet dékán hozzájárulásával tartottak egy sajtótájékoztatót a GTK aulájában, de nem tudták röviden és pontosan elmagyarázni, mi a bajuk a hallgatói önkormányzat eddigi működésével. A választások bonyolult rendszere, a pénzhez és a hatalomhoz való hozzáférésnek a külső ellenőrzés elől rejtve maradó módozatai nehezen kommunikálhatók.

Információk helyett mendemondák vannak – közéleti ösztöndíj címén kifizetett összegekről vagy arról, hogy ezek egy részét visszakérik, akik odaítélik. Mások tudni vélik, hogy a diákújságok nyomdai költségeiben lehet elrejteni később magánzsebbe jutó pénzeket. Az egyik karon jelentkezett egy magánvállalkozó, hogy egy hallgatói rendezvényre való ételszállításért kenőpénzt kértek tőle. De aki benne volt az érdekképviseletben, nem beszél: attól tart, akár egy pár száz forintos számla nélküli költés miatt maga is bajba kerülhet.

Egyes források szerint az elmúlt évtizedben az SZTE-n a döntéshozatal fokozatosan a zárt tömbként, egységesen fellépő hallgatói képviselet foglyává vált. Az egyetem legfőbb döntéshozó szervébe, a szenátusba a tagok egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. A karok közti eltérő érdekek miatt a többi szenátustag között ritka a teljes egyetértés, így kétharmados többséget gyakorlatilag csak a hallgatók támogatásával lehet elérni. Ők pedig az elmúlt években egyre nagyobb árat szabtak a szavazataiknak: a belső szabályozás fokozatos megváltoztatását, amelyben mind jobban kiterjesztik jogaikat.

Az ehök tisztségviselőit csak látszólag választják demokratikusan, alulról induló, nyílt versenyben – valójában olyan rendszer épült ki, amelyben az ehök elnökének kezében fut össze szinte minden ellenőrzési lehetőség. Noha a felsőoktatási törvény (ftv.) szerint az egyetem törvényes működéséért a rektor felel, az ehök által delegált képviselők kicsikarták azt az abszurd szabályozást, hogy hök-választások ügyében a rektornak nincs joga a törvényességi ellenőrzési kötelezettségét gyakorolni. Ez a szabály a szenátus többségének jóváhagyásával belekerült az egyetem szervezeti és működési szabályzatába, sőt a szenátus még azt is elfogadta, hogy csak az ehök egyetértésével lehet megváltoztatni.

Az egyetemi honlapon fellelhető szabályzatokat áttekintve kiderül: az ehök legfőbb szerve a választmány – az ehök elnöke egyben a választmánynak is elnöke. A választmány többségét a kari hökök által delegált képviselők teszik ki. Az ő személyükre a kari hök elnöke tesz javaslatot – a kari hök elnökének személyére viszont az ehök elnöke. Ugyancsak az ehök elnöke tesz javaslatot a nem nappali tagozatos képzésben részt vevők három képviselőjére. Tagja még az ehök-választmánynak az ehök elnökének általános, illetve gazdasági helyettese, akiknek a személyére úgyszintén az ehök elnöke tesz javaslatot.

 

Zsarolási potenciál

Az egyetem legfőbb döntéshozó szervébe, a szenátusba az EHÖK-választmány delegál hallgatói képviselőket – az ehök-elnök javaslata alapján. A hallgatói önkormányzati választások tisztasága felett is őrködő felügyelőbizottság tagjait az EHÖK-elnök tetszése szerint összeállított választmány választja.

Hallgatói autonómia címén óriási zsarolási potenciál jött így létre. A felsőoktatási törvény az EHÖK részére egyetértési jogot – vagyis vétójogot! – biztosít a hallgatói térítési és juttatási szabályzat elfogadása és módosítása során. Az EHÖK hatáskörébe kerül a milliárdos nagyságrendű ösztöndíj, kollégiumi fenntartási támogatás, lakhatási támogatás, tankönyvés jegyzettámogatás, a sportra és kultúrára fordítható normatíva, de még a köztársasági ösztöndíj és a PhD-hallgatók ösztöndíja is. A hallgatói támogatási rendszerben nehezen átlátható és értelmezhető belső szabályok alapján osztják a pénzt – nem túlzás úgy fogalmazni: annak adnak, akinek akarnak. Megkerülhetetlen befolyással rendelkeznek a hallgatóktól beszedhető ügyviteli eljárási díjak, kollégiumi díjak, illetve a költségtérítéses oktatásért kérhető díjak nagyságára.

Két további szabályzat megváltoztatásával az EHÖK blokkolni tud bármilyen hallgatói fegyelmi büntetést, illetve azt, ha valakinek tanulmányi okokból akarják megszüntetni a hallgatói jogviszonyát.

2007-ben Török Márknak, az SZTE EHÖK elnökének a főszakján tanulmányi okokból megszüntették a hallgatói jogviszonyát, de nem kellett távoznia az egyetemről, mert volt „tartalék” szakja. Egy fegyelmi ügyben pedig két félévre eltiltották a tanulmányai folytatásától – de annak letelte után visszavette pozícióját. Most már az EKÖK egyetértése nélkül sem tanulmányi, sem fegyelmi okból nem lehet az egyetemen egyetlen hallgatóval szemben sem retorziót alkalmazni – a Török elleni fegyelmit végigvivő Badó Attila rektorhelyettes pozícióját pedig a szabályzat átalakításával előbb kiürítették, majd megszüntették.

Hogyan szavazhatta meg mindezeket az ország egyik legnagyobb egyetemének tekintélyes professzorokból is álló szenátusa? Kevesen mernek szembeszállni a hallgatói blokkal, mert ha megteszik, a karukon dolgozók érdekeit is veszélybe sodorhatják. Valószínűleg az is a hallgatók szavazatán múlott, hogy Botka László szegedi polgármesternek sikerült az önkormányzati egészségügyet az egyetemi karok

többségének akarata ellenére bepréselni az egyetemi egészségügyi szervezetbe. 2010 tavaszán sokáig az a hír járta: a kollégiumok fenntartására szolgáló keretből sok millió forintért az EHÖK fogja bérelni a város szívében lévő Royal Szállót – a hírek szerint ezt a szándékukat nem adták fel véglegesen.

Érdeklődésemre Török Márk, aki nyolcadik éve, 2003 szeptembere óta hallgatója a Szegedi Tudományegyetemnek, felsorolta az EHÖK alapszabályának a tevékenységük ellenőrzésére vonatkozó paragrafusait – hangsúlyozva, hogy ezeket az egyetem szenátusa jóváhagyta.

Az EHÖK túlhatalmának elburjánzásához hozzájárult, hogy a felsőoktatási törvény módosítása lehetőséget teremtett arra, hogy a már két ciklust betöltött rektorok egy harmadikat is elnyerhessenek – ha megkapják a szavazatok kétharmadát. Szabó Gábor, a korábbi szegedi rektor is bejelentette, hogy pályázik a harmadik ciklusra – többen ezzel is összefüggésbe hozzák, hogy a rektorválasztás előtt az EHÖK szinte korlátok nélkül tudta kiterjeszteni jogosultságait. Kérdésemre a volt rektor határozottan cáfolta ezt az összefüggést. Azt mondta, hét év sikeres munkájával a háta mögött neki erre nem volt szüksége. A szenátus bármikor leszavazhatta volna a szabályzatok módosítását – de nem tette. Az elfogadott új szabályozást elküldték a szakminisztériumba, ahol semmilyen törvénysértést nem találtak benne.

 

Számháború

Nemcsak a szegedi egyetemre jellemző a hallgatói önkormányzat túlhatalma, de itt az átlagosnál is több jog összpontosul a hallgatók nevében fellépő kevés ember kezében. A felsőoktatási törvény reformja során ez a helyzet is viták tárgya. Az SZTE jelenlegi rektora, akit szintén Szabó Gábornak hívnak, óvatosan fogalmaz. Véleménye szerint a 30 százalékos hallgatói létszámaránnyal kapcsolatos törvényhozói vita vagy talán számháború nem az igazi megoldás felé vezet.

Az egyetértési jog egyetlen képviselő kezében is alkalmas bizonyos eredmények eltorzítására, miközben példák vannak arra, hogy nagyobb létszámú, de plurálisan viselkedő képviselettel is lehet eredményesen együttműködni. A szabályok olyan irányú változtatása hozhat tényleges eredményt, amely a hallgatói érdekképviselet és a képviseletben részt vevők legitimitását erősíti.

Almási Tibor volt bölcsészkari dékán a szenátusban következetesen szembeszegült az ehök hatalmának növekedésével. Különösen az fáj neki, hogy az ehök immár az utolsó közösségképző helyszíneknek számító kollégiumok fölötti rendelkezési jogot is megszerezte. Szerinte sem az egyetem vezetősége, sem a tiszta választásokat követelő hallgatók nincsenek abban a helyzetben, hogy helyreállíthassák a törvényes és demokratikus állapotokat. Csak akkor változhat meg a helyzet, ha a politika az új felsőoktatási törvényben vállalja, hogy újra alaphelyzetbe állítja a deformálódott rendszert.

Almási Tibort különösen bosszantja, amikor a hallgatói autonómiára hivatkoznak, de valójában a hök kizárólagos érdekeit védik. Úgy látja, éppen ez fosztja meg az értelmiségi életre készülő hallgatókat az egyetemi közösségi élet szocializációs élményétől. Elvész a pluralizmus, mert a fiatalok egy kis része beépül a megélhetési közéletiségbe, a többi pedig beletörődik, hogy nincs demokrácia és valódi közélet az egyetemen – amivel pedig óriási kár éri a társadalmat.

Áprilisban már a hallgatói önkormányzat dönt a kollégiumi felvételről

delmagyar.hu - A kollégiumi normatíva elköltésébe beleszólhat, a kollégiumi felvételi pontrendszer kialakításába pedig bele is szól hamarosan az SZTE EHÖK. Mindkettőt szenátusi döntés teszi lehetővé. Az előbbit tavalyi, utóbbit januári.

– A kollégiumi normatíva a hallgatói juttatási keretösszeg része. Az EHÖK nem közvetlenül, hanem az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottságon (EHJTB) keresztül dolgozhat ki szabályzatokat a keretösszeg felhasználására, de ezt a szenátusnak jóvá kell hagyni – magyarázta Török Márk EHÖK-elnök.

Az egyetemi kollégiumok most szinte a karokhoz hasonló önállósággal gazdálkodnak – illetve van egy nagyobb egység, a volt jatés kollégiumokat összefogó karközi kollégiumi tanács – , de egy nagyjából egy évvel ezelőtti, a rektorválasztás során hozott szenátusi döntés lehetővé teszi, hogy az EHJTB szabályzatokat dolgozzon ki a kollégiumok működésével kapcsolatban. A bizottság öt tagú, az ötből kettőt az EHÖK ad: az egyik maga az EHÖK-elnök, a másik a gazdasági alelnök. (Egy tagot a Gazdasági Műszaki Főigazgatóság, egyet a kollégiumi bizottságok delegálnak, az elnököt pedig a rektor nevezi ki.)

– Egy integrált üzemeltetési rendszert a fentiek alapján elfogadhat a szenátus, de ez eddig nem történt meg – hangsúlyozta az EHÖK-elnök, aki hatékonyabbnak tartaná a központi üzemeltetést a kollégiumonként különböző rendszer helyett.

A kollégiumi normatíva egyébként évente 116 ezer 500 forint fejenként, azaz kollégiumi férőhelyenként. Ez az SZTE esetében több mint négyezer.

A másik szenátusi döntés, amelyet az EHÖK előterjesztése nyomán január 31-én fogadott el a testület, már nem csak elméleti lehetőség. A következő kollégiumi felvételi időszakban – tehát áprilisban – már az új, egyetemi hallgatói önkormányzat által kidolgozott és felügyelt pontrendszert használják.

E szerint összesen 500 pont kapható. A szociális helyzetre maximum 240, a tanulmányi teljesítményre 160, a közösségért végzett munkáért 100 pont adható. A szociális helyzetre adható pontszám megegyezik annak a pontszámnak az 1,2-vel szorzott értékével, amelyet az EHÖK a szociális ösztöndíj eljárás során állapít meg. (Az elbírálási rend arról az esetről is rendelkezik, amikor valaki nem kért szociális támogatást, vagy azt formai hiba miatt elutasították, de ennek az írásnak nem célja a pontrendszer ennyire részletes bemutatása - a szerk.)

– A rendszer jól működött, nem volt vele probléma. Nem értjük miért kell az EHÖK-nek beleszólni, amikor a kollégiumok tele vannak, várólisták alakultak ki – mondta az egyik kollégiumi bizottság tagja. Névvel nyilatkozni nem akart, mert mint mondta, „próbálnak óvatosak lenni". Szerinte egyébként a karközi kollégiumi tanács érveit nem vették figyelembe a pontrendszer kidolgozásakor. Az EHÖK-elnök szerint ellenkezőleg: ezt vették alapul. Török abban sem ért egyet, hogy a korábbi felvételi rendszer jól működött.

– Szeptemberben valóban feltöltötték a férőhelyeket, de novemberre sokan kikoptak. A működés pedig legjobb esetben is nullszaldós, kollégiumi fejlesztésre nem elegendő. Az új rendszerben látni fogjuk ha valaki felmondja a kollégiumot, és értesítjük a listán utána következőt.

Almási Tibor, a Karközi Kollégiumi Tanács elnöke cáfolta, hogy lennének üres helyek, legalábbis a „karközi kollégiumokra ez bizonyosan nem igaz" – mondta.

Török szerint az SZTE-n létre kell jönnie egy integrált működési rendszernek, "ami a tucatnál is több kollégium működésének felügyeletével, egyetemi szinten tud dönteni férőhelyekről, energiatakarékosságról, felújítási, fejlesztési programokról, ugyanis a kollégiumi rendszer jelenlegi finanszírozása tömbben vizsgálva, alkalmas lehet megfelelő forrást biztosítására, hogy nyugat-európai felszereltségű épületekben élhessenek a hallgatók". (Bár ennek az is feltétele, hogy sikerüljön spórolni a működtetésen - a szerk.) Álláspontja szerint egyébként szubjektív az a kijelentés, hogy az „EHÖK befolyása brutálisan megnőtt". A szenátusnak ugyanis – fogalmazott – jóval nagyobb a befolyása.

GTK HÖK Választások

 

A Szegedi Tudományegyetem BTK kommunikáció és médiatudomány szak hallgatói által szerkesztett Egyetemi Műsor tényfeltáró riportja a GTK HÖK Választások kapcsán.

Új HÖK-választást követelnek a szegedi közgazdász hallgatók

delmagyar.hu- A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán a hallgatói önkormányzati választás tisztaságáért, a megválasztott testület legitimitásának minden hallgató általi elfogadhatóságáért indított aláírásgyűjtést, és fogalmazott meg petíciót 11 közgazdász hallgató.

Az ívet aláíró diákok követelik, hogy az EHÖK elnöke a lehető leghamarabb írjon ki új kari HÖK választást úgy, hogy a választás tisztaságának és hitelességének érdekében a hallgatók közjegyzőt kérhessenek fel – akinek díjazását a választásokon jelöltként induló diákok állnák –, illetve hogy a szavazóurnákat a lezárás után szavazatszámlálásig a kar dékáni hivatalának széfjében őrizzék.

Szakács Kornél, a petíciót megfogalmazó hallgatók egyike elmondta: számtalan gyanú merült fel a diákokban a hallgatói önkormányzattal és a választások tisztaságával kapcsolatban, ezeket szeretnék tisztázni. A sajtónyilvánosság korábban nem volt cél, de miután a Népszabadságban olvasták Török Márk EHÖK-elnök kezdeményezésükre adott reakcióját, mégis nagyobb nyilvánosságot szerettek volna. Török a cikkben a petícióval kapcsolatban úgy fogalmaz, hogy nem nevezhető hivatalos indítványnak, illetve kijelenti, hogy az „ehhez hasonló hallgatói aktivitások megszokottak a választások idején."

A petíciót szerinte várhatóan további hallgatók írják majd alá – eddig főleg a nappali alapképzésben résztvevők tették ezt meg, de számítanak a távoktatásban és levelezőképzésen részt vevő diákokra, akiknek a hét második felében vannak óráik. Szakács azt mondta: más karok diákjai szóban biztosították őket támogatásukról.

A karon a hallgatói önkormányzatban tisztújítás folyik, jelenleg a jelölő forduló zajlik, a választás február 22-én lesz. Erre azért van szükség, mert tavaly decemberben ért véget a hallgatói önkormányzati választás, a testület alakuló ülését január 10-én tartották, ám a 10 tagú testületből öten lemondtak. (Az önkormányzat egyébként 11 tagú, de az egyik tagról a választáskor derült ki, hogy nincs hallgatói jogviszonya.) Az ő helyükre pótválasztásokat írtak ki. A petíciót megfogalmazók szeretnék, ha a teljes önkormányzatot újraválasztanák, azaz nem pótválasztást, hanem új választást tartanának.

A sajtótájékoztatón megjelent az ügyvezető hallgatói önkormányzat is. Vass Péter ügyvezető elnök közölte: a teljes tisztújítást azért nem támogatja, mert akkor a választásokig állna a HÖK munkája. A hallgatók tiszta választást követelő petíciójukat a hökösök is aláírták, azonban „ellenpetícióval" is készültek: ebben azt követelik, hogy fogadjanak el etikai kódexet, amelyben vállalják, hogy senki nem „mocskolja be hallgatótársait bizonyíték nélkül". Vass Péter szerint a követeléseket megfogalmazó hallgatókat érzelmi túlfűtöttség jellemzi.

A petíciót megfogalmazó diákok elmondták: nem céljuk tisztséget szerezni a hallgatói önkormányzatban. Szerintük az új szabályok a HÖK érdekét is szolgálnák.

Közjegyzőt az urnákhoz - A hallgatói önkormányzati választás tisztaságát követelik a szegedi egyetemen

nol.hu - Másfél nap alatt 502 hallgató írta alá a hallgatói önkormányzati választások tisztaságát követelő petíciót a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Gazdaságtudományi Karán (GTK). A hallgatók közjegyzői felügyeletet követelnek, és azt szeretnék, hogy a szavazóurnákat a lezárástól a szavazatszámlálásig ne az egyetemi hallgatói önkormányzatnál (ehök), hanem a GTK Dékáni Hivatalának széfjében őrizzék.

Hétfő reggeltől kedd estig az SZTE GTK nagyságrendileg ezer hallgatójából 502-en írták alá azt a petíciót, amelyet hallgatók egy csoportja szövegezett meg, a címzettje pedig Török Márk, az egyetemi hallgatói önkormányzat (ehök) elnöke. „…Azért írjuk ezt a petíciót, mert a jelenlegi kari hök támogatottsága a választás körüli gyanús elemek, a hök alakuló ülésének nem időbeni összehívása, Bánfi Krisztián hök-képviselő Gyuris Tamás volt hök-képviselőnek írt levelének fenyegető hangneme, a levél tartalma, valamint a 2011-es közgazdászbál méltatlan szervezése miatt alacsony szintre zuhant. Célunk, hogy a kari hök-választás tisztaságába vetett bizalom helyreálljon, a hök a hallgatók érdekeit képviselje, tagjai tisztségükből fakadóan dolgozzanak a hallgatókért, valamint egy teljes hök álljon fel.” Egyebek mellett ez áll a petícióban.

A mozgolódást a GTK hök egyik korábbi tisztségviselőjének levele erősítette fel, amely számos furcsaságot és szabálytalanságot említ. Egyebek mellett azt, hogy a 2009-es hök-választáson például olyan emberek bukkantak fel jelöltként, akiket a hallgatók nagy része nem is ismert. A kétfordulós választáson a második forduló előtt sokan már előre tudni vélték, kik lesznek a testület tagjai. A jelöltek ismertsége és népszerűsége egyáltalán nem indokolta a későbbi eredményt. A GTK hök tizenegy tagjából hatan – a többség – azok közül kerültek ki, akik sokak szerint szabályos körülmények közt nem kaphattak annyi szavazatot, amennyivel bekerültek. Közülük került ki a gazdasági alelnök, akinek komoly befolyása van a pénzügyi döntésekre, illetve az egyetemi szenátusba delegált tag, aki akár a rektorválasztást is eldöntheti a voksával. A levél szerint a többséghez tartozók célja főként a pénz és a befolyás volt, a napi munkában viszont inkább a kisebbség öt tagja vett részt. A többség egyik tagja azonban, érzékelve ezt a méltatlan helyzetet, csatlakozott hozzájuk –emiatt ők kerültek többségbe. Ennek következményeként kapott durva, fenyegető leveleket – ezekre a hétfő reggel útjára bocsátott petícióban is céloznak.

A 2010-es választáson már sokan szerették volna megakadályozni a feltételezhető választási csalást, amire az előző évben történtekből következtettek. Ezért azt követelték az ehök elnökétől, illetve annak felügyelőbizottságától (feb), hogy a szavazólapokat a feb pecsétjén kívül egy független közjegyző a saját pecsétjével is lássa el. Mivel a szavazás több napig tart, minden nap végén közjegyző hitelesítse az urna lezárását. Az urnákat ne az ehök helyiségében, hanem a GTK Dékáni Hivatalának széfjében őrizzék, továbbá, hogy közjegyző legyen jelen a szavazatok megszámlálásakor. Minden javaslatukat elutasították. Kifogásolták azt is, hogy az egyik jelöltnek nincs aktív hallgatói jogviszonya, amely nélkül nem lehet valaki jogszerűen a hallgatói önkormányzat tagja. Ezt sem vette fi gyelembe a felügyelőbizottság. 2010-ben is az ehök által támogatott személyekből lett a többség, ám 2011. januárban a 11 tag közül öten lemondtak, a hatodik pedig nem lehet tag, mert passzív hallgatói jogviszonya van. Egyikük lemondását azonban az ellenoldal vitatta, ezért nem új választásokat, hanem csak pótválasztásokat írt ki az ehök. Ez azt jelenti, hogy az ehök által pártolt tagok posztjára nem írnak ki választást.

Török Márk, az ehök elnöke a jelölési fordulót február 15–17-re, a választási fordulót február 21–23-ra írta ki. A szabályok ellenére az újabb választást nem plakátolták ki a karon. A petíció szerzői, illetve aláírói újabb választási manipulációtól tartanak, ezért követelik a közjegyzői garanciát, illetve a szavazóurna biztonságba helyezését.

Török Márk kérdésünkre elmondta: hallott az egyik közösségi oldalon terjedő petícióról, de ez hivatalos indítványnak nem értelmezhető. A pótválasztásokat akkor kell kiírni, ha a testület képviselői közül valaki lemond, vagy megszűnik a hallgatói jogviszonya. Az alapszabály szerint közjegyző jelenlétére nincs szükség a pótválasztáson. Amennyiben a választási eredményt valaki megkérdőjelezi, a felügyelőbizottság közjegyzőt bíz meg, aki közhiteles okiratot állít ki az eredményről. Ilyen esetekben a közjegyző iránymutatásaihoz alkalmazkodnak, így ez fog történni a szavazóurnák elhelyezését illetően is. Korábban is történt már ilyen, éppen az ő kezdeményezésére, amikor „érzelmi túlfűtöttség” uralkodott a választás idején. Azt viszont megoldhatatlannak tartja, hogy ahány induló van, annyi közjegyző ellenőrizze a választást. Az elnök szerint az ehhez hasonló hallgatói aktivitások megszokottak a választások idején, ezt természetesnek tartja.

Okirat-hamisításba vinné bele a HÖK a hallgatókat?

delmagyar.hu - Négy évre visszamenőleg kéri a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bölcsészettudományi Karának Hallgatói Önkormányzata néhány volt hallgatójától, hogy adatlapjukat visszaküldve "kössenek" hallgatói munkavégzésre megbízást - tudta meg a hvg.hu.A hvg.hu-nak az egyik exdiák számolt be a furcsa szerződéskötésről. Az egyetem rektora senkinek sem javasolja a papírok visszaküldését.

"Az alábbi levélben mellékelten küldjük a „nyilatkozat közéleti tevékenységről" és/vagy „megbízás hallgatói munkavégzésre" című dokumentumokat" – ez szerepel az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) nevében aláíró Mechler Ákos levelében - olvasható a hvg.hu-n.

A hallgatói önkormányzat kéréséről a hvg.hu-nak Hadnagy József ügyvéd úgy vélekedett, hogy a munkavégzésre vonatkozó megbízások négy évre visszamenő kiállítása több okból is történhet. „Egyrészt saját magukat ellenőrzik, és így akarják a gazdasági-pénzügyi dolgaikat rendbe tenni. Persze lehet az is, hogy valaki más akarja a működésüket megvizsgálni. Legyen az egy belső egyetemi, vagy egy külső hatósági ellenőrzés, az biztos, hogy ezek a dokumentumok nincsenek meg, és a hallgatói önkormányzat így akarja azokat bepótolni." - írja a hvg.hu.

Egy másik ügyvéd, Varga Tamás szerint is hiány mutatkozhatott a hallgatói önkormányzatnál, amit most utólag le kell papírozni. A dokumentumokat áttekintve megjegyezte: amíg az egyikhez odaírták a dátumot, addig a másiknál azt ki sem töltötték. Kathi Krisztina munkajogász az üggyel kapcsolatban a hvg.hu-nak arra hívta fel a figyelmét, hogy visszamenőlegesen szerződés megkötésére csak akkor kerülhet sor, ha például a felek a korábbi szóbeli megállapodásukat írásban rögzítik, de akkor ezt a tényt a szerződésnek tartalmazni kell. A jogász szerint a BTK HÖK eljárása felveti a magánokirat-hamisítás gyanúját, amelynek vétsége egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Már megint címlapon a szegedi hök

szamarpad.blogter.hu Most éppen a választásokkal csalnak Szegeden, ahol gyakorlatilag lassan most már a leghíresebb, vagy inkább hírhedtebb hallgatói érdekvédelmet tudhatják magukénak az egyetemisták. Nem csoda, hogy a hallgatóknak a tökük ki van a hökösökkel, akiket többnyire csak a pénz meg a befolyás érdekel. Most petíciót nyújtottak be az ehök ellen, aki kezét széttárva kérdezi: ugyan már, mégis mit akartok? A hatalmunkat megdönteni úgysem tudjátok.

 

Török Márk neve már megint ismerősen cseng, újfent valami csíntalanságról szól a történet. Most éppen az ehök választásokkal babrál a kis kópé, és hogy-hogy nem, ez senkit sem lep meg. Amint az már korábban is olvasható volt, Török nagy machinátor, hiszen egyszer volt hol nem volt, 2008-ban egy évre felfüggesztették hallgatói státuszából, mikor már ehök elnök volt, ám visszatértekor 2009 szeptemberében újból megválasztották.

 

Tökös gyerek hát, mi tagadás, ám sokaknak igencsak szúrja már a szemét, amit művel. Ezért petíciót írtak alá mintegy ötszázan a gazdaságtudományi kar hallgatói közül, hogy szigorítsanak egy csöppet az ehök választások menetén. Pont annyit csak, amennyitől tisztává válik a szavazás, és így a tagválasztás is.

 

Legyen például közjegyző, aki hitelesíti a szavazatokat, vagyis a felügyelő bizottságon túl szintén lepecsételi a szavazólapokat. Aztán azt is szeretnék ezek a hitetlenek, hogy a szavazatlapokat gyűjtő urnákat ne az ehök helyiségében, hanem GTK dékáni széfjében őrizzék, a közjegyző pedig legyen jelen a szavazatok megszámlálásakor.

Persze nem ok nélkül kérnek ilyesmiket azok a fránya hallgatók, hiszen korábban több szabálytalanság is előfordult. Például olyan embereket is jelöltek, akikről amúgy senki soha nem is hallott, sőt arra is volt példa, hogy még az egyes fordulók le sem zajlottak, mégis megvoltak, hogy kik lesznek az ehök tagjai… arról nem is beszélve, hogy annyi szavazattal, amennyit nem is lehetett volna összegyűjteni.

És a mostani eset: idén januárban öten lemondtak a tagságukról, egy pedig nem lehet tovább tag a passzív hallgatói jogviszonya miatt. Ez a furmányos Török Márk pedig elnökként nem volt rest pótválasztásokat kiírni, aminek értelmében az általa pártolt tagok posztjára nem kell választást kiírni. Az meg csak a hab a tortán, hogy a választások kiplakátolására sem fordítottak fölöslegesen időt, és energiát - hiszen nyilván le lesznek zsírozva a helyek, minek jelentkezzenek mások fölöslegesen.

Persze az egyik napilap szóra bírta Török Márkot, aki flegmán válaszolva úgy reagált, hogy hallott egy közösségi oldalon elindított petícióról, de nem veszi komolyan… plusz kapja be mindenki, mert pótválasztásokon amúgy sincs szükség közjegyzőre…

A választásokat február 21-23-ra írták ki, a történet talán akkor folytatódik.