delmagyar.hu - A kollégiumi normatíva elköltésébe beleszólhat, a kollégiumi felvételi pontrendszer kialakításába pedig bele is szól hamarosan az SZTE EHÖK. Mindkettőt szenátusi döntés teszi lehetővé. Az előbbit tavalyi, utóbbit januári.
– A kollégiumi normatíva a hallgatói juttatási keretösszeg része. Az EHÖK nem közvetlenül, hanem az Egyetemi Hallgatói Juttatási és Térítési Bizottságon (EHJTB) keresztül dolgozhat ki szabályzatokat a keretösszeg felhasználására, de ezt a szenátusnak jóvá kell hagyni – magyarázta Török Márk EHÖK-elnök.
Az egyetemi kollégiumok most szinte a karokhoz hasonló önállósággal gazdálkodnak – illetve van egy nagyobb egység, a volt jatés kollégiumokat összefogó karközi kollégiumi tanács – , de egy nagyjából egy évvel ezelőtti, a rektorválasztás során hozott szenátusi döntés lehetővé teszi, hogy az EHJTB szabályzatokat dolgozzon ki a kollégiumok működésével kapcsolatban. A bizottság öt tagú, az ötből kettőt az EHÖK ad: az egyik maga az EHÖK-elnök, a másik a gazdasági alelnök. (Egy tagot a Gazdasági Műszaki Főigazgatóság, egyet a kollégiumi bizottságok delegálnak, az elnököt pedig a rektor nevezi ki.)
– Egy integrált üzemeltetési rendszert a fentiek alapján elfogadhat a szenátus, de ez eddig nem történt meg – hangsúlyozta az EHÖK-elnök, aki hatékonyabbnak tartaná a központi üzemeltetést a kollégiumonként különböző rendszer helyett.
A kollégiumi normatíva egyébként évente 116 ezer 500 forint fejenként, azaz kollégiumi férőhelyenként. Ez az SZTE esetében több mint négyezer.
A másik szenátusi döntés, amelyet az EHÖK előterjesztése nyomán január 31-én fogadott el a testület, már nem csak elméleti lehetőség. A következő kollégiumi felvételi időszakban – tehát áprilisban – már az új, egyetemi hallgatói önkormányzat által kidolgozott és felügyelt pontrendszert használják.
E szerint összesen 500 pont kapható. A szociális helyzetre maximum 240, a tanulmányi teljesítményre 160, a közösségért végzett munkáért 100 pont adható. A szociális helyzetre adható pontszám megegyezik annak a pontszámnak az 1,2-vel szorzott értékével, amelyet az EHÖK a szociális ösztöndíj eljárás során állapít meg. (Az elbírálási rend arról az esetről is rendelkezik, amikor valaki nem kért szociális támogatást, vagy azt formai hiba miatt elutasították, de ennek az írásnak nem célja a pontrendszer ennyire részletes bemutatása - a szerk.)
– A rendszer jól működött, nem volt vele probléma. Nem értjük miért kell az EHÖK-nek beleszólni, amikor a kollégiumok tele vannak, várólisták alakultak ki – mondta az egyik kollégiumi bizottság tagja. Névvel nyilatkozni nem akart, mert mint mondta, „próbálnak óvatosak lenni". Szerinte egyébként a karközi kollégiumi tanács érveit nem vették figyelembe a pontrendszer kidolgozásakor. Az EHÖK-elnök szerint ellenkezőleg: ezt vették alapul. Török abban sem ért egyet, hogy a korábbi felvételi rendszer jól működött.
– Szeptemberben valóban feltöltötték a férőhelyeket, de novemberre sokan kikoptak. A működés pedig legjobb esetben is nullszaldós, kollégiumi fejlesztésre nem elegendő. Az új rendszerben látni fogjuk ha valaki felmondja a kollégiumot, és értesítjük a listán utána következőt.
Almási Tibor, a Karközi Kollégiumi Tanács elnöke cáfolta, hogy lennének üres helyek, legalábbis a „karközi kollégiumokra ez bizonyosan nem igaz" – mondta.
Török szerint az SZTE-n létre kell jönnie egy integrált működési rendszernek, "ami a tucatnál is több kollégium működésének felügyeletével, egyetemi szinten tud dönteni férőhelyekről, energiatakarékosságról, felújítási, fejlesztési programokról, ugyanis a kollégiumi rendszer jelenlegi finanszírozása tömbben vizsgálva, alkalmas lehet megfelelő forrást biztosítására, hogy nyugat-európai felszereltségű épületekben élhessenek a hallgatók". (Bár ennek az is feltétele, hogy sikerüljön spórolni a működtetésen - a szerk.) Álláspontja szerint egyébként szubjektív az a kijelentés, hogy az „EHÖK befolyása brutálisan megnőtt". A szenátusnak ugyanis – fogalmazott – jóval nagyobb a befolyása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése